– A falig eltoltak bennünket. Ha nem 120 százalékon teljesít Magyarország, akkor maradnak a büntetések, sőt újak is jöhetnek. Brüsszelben szakmai megfontolások érvényesítése helyett egyértelműen politikai nyomásgyakorlás tárgya lett a migráció – mondta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója, akit Gulyás Gergely csütörtöki, Kormányinfón tett kijelentési kapcsán kérdeztünk.
Mint ismert, az Európai Bíróság Magyarországot egyszeri kétszázmillió és további napi egymillió euróra büntette a migrációs politikája miatt júniusban. A miniszterelnökséget vezető miniszter reményét fejezte ki, hogy egy perben a bizottságot részbeni teherviselésre tudják majd kötelezni, emellett mielőbbi észszerű megállapodást tudnak kötni az Európai Bíróság ítéletét követően előállt, elfogadhatatlan, tűrhetetlen és méltánytalan helyzet orvoslása érdekében. Hozzátette: ha ez nem sikerül, akkor Magyarország nem kíván a végtelenségig napi bírságot fizetni, hanem lehetővé teszik, hogy azok a migránsok, akik szeretnének, egyirányú jegyet kaphassanak Brüsszelbe.
Nyitottak voltak a tranzitzónák Szerbia felé
Az NKE oktatója kifejtette: az uniós jogszabály szerint 28 napnál tovább nem lehetett fogva tartani menedékkérő családokat. Ezalatt kell elbírálni a kérelmüket. Ha nem született meg a döntés, akkor be kellett volna engedni őket az adott országba. A magyar kormány ezt nem tette meg, a bíróságon azzal érvelt, hogy
Szerbia felé nyitottak voltak a tranzitzónák, tehát ezek nem minősültek fogva tartásnak, de ezt az érvet bíróság nem fogadta el.
Marsai Viktor elmondta: Szerbia kötött korábban egy visszafogadási egyezményt az EU-val, de a bevándorlókat hivatalosan át kellett volna vennie az országnak az uniós joganyag szerint. Ezt a gyakorlatot a szerbek felfüggesztették. Az Európai Bíróság emellett azt mondta, hogy Magyarország korlátozza a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést, mivel Szerbiában, nem pedig Magyarországon lehetett benyújtani azt a szándéknyilatkozatot, amellyel el lehetett indítani az uniós menekültügyi eljárást.
Ha a magyar kormány mindenkinek biztosította volna a menekültügyi eljárást, az csak 2015-ben négyszázezer ember beengedését jelentette volna, erre azonban az NKE oktatója szerint nem is volt kapacitás.
– Az új migrációs paktum ugyanakkor meghatározza, hogy Magyarországnak a jövőben nyolcezer embert kell tudni kezelni egyszerre a határon lefolytatott menekültügyi eljárásban. Ezt az eljárást három hónap alatt kell lefolytatni, ha viszont ez nem sikerül, a migránsokat be kell engedni Magyarország területére, ami 32 ezer ember megjelenését jelenti évente. A korábbi tranzitzónákhoz képest – ahol egyszerre nagyjából hétszáz ember tartózkodott – mindez tizenegyszeres kapacitásbővítést követelne meg – mutatott rá a szakember. Marsai Viktor hozzátette:
a fejlesztéseket a bizottság ellenőrzi, decemberig akcióterveket kell a tagállamoknak bemutatni.
Ha ennek nem teszünk eleget, akár további bírságokra is számíthatunk. Az igazgató reméli, hogy észszerű megállapodást tudunk kötni az uniós intézményekkel, és nem lesz szükség az egyirányú repülőjegy biztosítására. Elárulta ugyanakkor, hogy mindez nem lenne példa nélküli: Greg Abbott, Texas kormányzója 2024-re Texas állam költségén több tízezer migránst szállított a többségében demokrata szavazók által lakott New Yorkba, Chicagóba, Denverbe, Philadelphiába, Los Angelesbe és Washingtonba.
Tovább lehet utaztatni a migránsokat
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta: a kormány évek óta szeretné elérni, hogy Brüsszel szálljon be az Európai Unió határvédelmének finanszírozásába, amire Magyarország 2015 óta hozzávetőlegesen hétszázmilliárd forintot költött. Brüsszel nem nyújtott pénzügyi támogatást a magyar határkerítés megépítéséhez és fenntartásához. Hozzátette: az Európai Bizottság eddig mindössze 45 milliárd forintot volt hajlandó erre fordítani.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 263. cikke értelmében Magyarországnak jogában áll pert indítani az Európai Bizottság ellen az unió bírósága előtt a határvédelemmel kapcsolatos kiadások uniós ellentételezéséért. Ez pedig jóval nagyobb összeg, mint amennyit hazánknak e bíróság június 13-i, kétszázmillió eurós büntetést megállapító ítélete miatt fizetnie kellene
– részletezte a Századvég tudományos igazgatója.
Ifj. Lomnici Zoltán tájékoztatása szerint az EUSZ kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok szerződések előtti egyenlőségét, nemzeti identitását, tehát kifejezetten deklarálja a tagállami szuverenitás tiszteletben tartásának elvét. A menekültügyi egyezmény azonban sérti hazánk szuverenitását, ezért jogunk van továbbküldeni a migránsokat. Hozzátette: az Európai Unió Bíróságának ítélete jogerős, döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye. Az unió hatáskörgyakorlásának azonban összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Az Európai Unió joga csak és kizárólag ezen keretek között állapíthatna meg általánosan kötelező magatartási szabályt.
Borítókép: A határvédelem óriási kiadásait még csak részben sem térítette meg az EU hazánknak (Fotó: Kurucz Árpád)
