A többségi vélekedés (hatvan százalék) szerint rossz döntést hozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azzal, hogy engedték Imane Helifet elindulni az olimpián. A döntést csak 17 százalék támogatja és további 23 százalék nem tudja megítélni a kérdést. Egyedül a diplomások körében alacsonyabb az elutasítók aránya (46 százalék), de még közöttük is egyértelmű többségben vannak az Imane Helif szereplését támogatókhoz képest (27 százalék) – derül ki az Opinio Institute ezer főn végzett, Magyar Nemzethez eljuttatott reprezentatív felmérésének összefoglalójából.
Mint ismert: Imane Helif annak ellenére versenyezhet a női bokszolók között a párizsi olimpián, hogy a tavalyi vb-ről a magas tesztoszteronszintje és a férfiakra jellemző XY-kromoszómája miatt kizárták. Akkor lett botrány a szerepléséből, amikor a nyolcaddöntőben olasz ellenfele, Angela Carini mindössze 46 másodperc után feladta a küzdelmet ellene, és sírva hagyta el a ringet, mert a nőkre nem jellemző erejű ütéseket kapott.
Ahogy a felmérésről készült összefoglalóban írják: Imane Helif esetéről a magyar társadalom döntő többsége (90 százalék) hallott legalább szalagcímek szintjén, és 48 százalék állítja, hogy részletesebben is utánanézett, -olvasott a témának. Az olimpiát amúgy is szorosabban követő férfiak körében az átlagnál valamivel magasabb (54 százalék), a diplomások körében pedig jelentősen magasabb (71 százalék) azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a részletekkel is tisztában vannak.
Mi lett volna a helyes döntés Imane Helif esetében?
A magyar társadalom megosztott abban a kérdésben, hogy mi lenne a helyes eljárás az interszexuális sportolók esetében. A relatív többség (32 százalék) szerint egyedi, sok szempontot figyelembe vevő elbírálást kéne alkalmazni a kérdéses esetekben, míg harminc százalék szerint egy egyszerű, átlátható szabály lenne a helyes (például tesztoszteronszint). Tizenkilenc százalék sportágtól tenné függővé a kérdést, 16 százalék pedig egyértelműen a férfiak mezőnyére korlátozná az Imane Helifhez hasonló versenyzőket.
Csak egy szűk, háromszázalékos kisebbség engedné őket alapesetben a női mezőnyben szerepelni.
A magyar közéletben fellángoló vitát a többség károsnak tartja (44 százalék) és csak egy 26 százalékos kisebbség szerint segítette a tisztánlátást. Egyedül a 16–19 évesek körében népszerűbb az a vélemény (42 százalék), hogy a viták segítették a tisztánlátást, míg a diplomások körében kiemelkedő azok aránya, akik szerint káros volt a vita, mert ráerősített meglévő előítéletekre (62 százalék).
Borítókép: Imane Helif (Fotó: AFP)
