„Nem kis csalódottsággal olvastam, hogy pár nap ráhagyással Karácsony Gergely is beleállt a Gyurcsány Ferenc által indított politikai vonalba, és tiltakozik a Szent Gellértről elnevezett hegy tetejére tervezett kereszt ellen” – írta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a közösségi oldalán. Hangsúlyozta: „mégiscsak egy keresztény vértanúról elnevezett hegyre kerülne a kereszt, a Szabadság-szobor talapzatára.
Az a kereszt, ami a magyar címerben, az angol zászlóban vagy a vöröskereszt jelképében is benne van, és ott senkit nem sért.
Az a kereszt, ami ott van a Szabadság-szobortól pár lépésre Szent Gellért kezében, vagy a kommunista időkben befalazott Sziklatemplom előtt, mert volt már olyan időszak, amikor el akarták tüntetni a »klerikális reakció« látható megjelenéseit a Gellért-hegyen” – emlékeztetett.
Lenne Budapest kereszténység nélkül?
Azt mondják, hogy a város sokszínűsége miatt ne legyen kereszt, mert az a város szövetét megbontja. Lenne-e itt ilyen város, ha nem lenne kereszténység? Lenne-e a sokszínűség érték, ha nem lenne kereszténység? Lenne-e a szabadság szónak olyan értelme, amit mi használunk rá, ha nem lenne kereszténység? Valószínűleg egyik se
– fogalmazott az államtitkár.
„Ha a »város sokszínűsége« miatt kereszt nem kerülhet ki egy szobor talapzatára, akkor mégis mi az a jelkép, ami belefér a »város sokszínűségébe«? Mit szimbolizál a kereszt? A másokért feláldozott életet, a szeretetet, a békességet, a megbocsátást, az irgalmat, a megváltást, azt, hogy még az ellenségemet is szeretni kell. Ez nem fér bele a sokszínűségbe? Ezek közül mi a sértő? Ha ez sértő, akkor számukra csak egy dolog elfogadható: az üresség” – vonta le a következtetést Rétvári Bence.
A szabadság a keresztény országokban a legnagyobb érték
A kereszténység és szabadság kapcsolatára kitérve az államtitkár úgy vélekedett: „ha körbenézünk a világ civilizációiban, sehol nem lett a szabadság olyan központi érték, mint a keresztény alapokra épülő euroatlanti civilizációban. Kevesen szeretnének olyan »szabadságban« élni, mint a távol-keleti szabadságfogalom vagy a közel-keleti és észak-afrikai arab szabadság. A keresztény vallási alapokból építkező kultúra adta a legnagyszerűbb szabadság fogalmat.
Ha nem lenne Európában kereszténység, akkor nem lenne ilyen fontos érték az egyének és nemzetek szabadsága sem”
– mutatott rá. Hozzátette, „nincs más civilizáció, ahol ennyire központi érték az egyéni szabadság a világon, mint a keresztény emberképre épülő civilizációban. Más civilizációkban az egyén szabadsága sokkal kevésbé érték, mint nálunk. Ezért igenis szorosan összefügg a kereszténység és a szabadság, az európai szabadság alapja igenis a kereszténység. Más vallásból nem született ilyen erős szabadságfogalom.”
A kereszt megerősíti a Szabadság-szobor jelentését
Az államtitkár felidézte: a keresztről szólva „pillanatnyi ideológiákra” hivatkoznak. „A kereszténység nem egy pillanatnyi ideológia, hanem egy kétezer éves vallás, világnézet. Pillanatnyi ideológiája a kereszténységet támadóknak van, a kereszténység állandó. Volt előttünk is és lesz utánunk is. Ennek megfelelő tisztelettel érdemes csak beszélni róla” – mutatott rá.
„A kereszt tehát nem elvesz a Szabadság-szobor jelentéséből, hanem megerősíti.
Szimbolizálja, hogy a szabadság nem úgy önmagától van, hanem a keresztény emberképből fakad: ha mindnyájan Isten képmására teremtettünk, akkor a másik emberben is Isten képmását látom, és ezért tisztelem a szabadságát. Ezért erősebb az emberi méltóság a keresztény civilizációban, mint bármelyik másikban. Az emberek szabadságából levezetve az emberek közösségének, a nemzetnek a szabadsága is érték. A kereszténység a szabadság alapja és védőpajzsa. A másokért önmagát feláldozó szeretetnek nincs régebbi és erősebb jelképe, mint a kereszt” – fogalmazott Rétvári Bence.
