A magyar honvédség és a nemzeti ellenálló képesség alapvető átalakításának folyamata zajlik, amit az új harci eszközök jól szimbolizálnak – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az esztergomi MCC Feszten tartott a Békéhez erő kell! című panelbeszélgetésen. Kiemelte: ennek egyik fontos eleme az átfegyverzés, egy másik a nagyarányú ingatlanfejlesztés, ami nagy részben a laktanya határain kívül történik és amiből a hétköznapi emberek is profitálnak, mert használják a hadsereg által megépített infrastruktúrát. A harmadik fontos elem az emberi oldal, mert
a hivatásos katonák létszámánál még fontosabb a szemléleti kultúra mélyreható változása, amin a magyar haderőnek át kell esnie és nagy részben már át is esett.
Kitűzött cél egy nehézdandár kiépítése, ami NATO-kötelezettség is, ehhez sorolható a különböző hadieszközök, például harckocsik, lövegek, harcjárművek beszerzése, melyek között olyan is van, ami kategóriájában a legmodernebb a világon, de fontos a katona egyéni feleszerelésének fejlesztése is. Ezenkívül kicserélték a helikopterflottát és bővítik a Grippen-flottát, ami szintlépést jelent, illetve sugárhajtású kiképzőgépeket is beszereztek. – Épülünk, szépülünk, gazdagodunk és erősödünk – mutatott rá a miniszter.
Elindulhatott a békefolyamat
Az orosz–ukrán háborúról azt állította: a harcterek átláthatóvá váltak a drónok és a szenzorok hatására, egy kristálytérben vagyunk. A rejtőzködés művészete semmivé vált, már nem lehet észrevétlenül nagyobb csapatösszevonást eszközölni. Nem látszik döntő áttörés, a szankciók hatására felépült az orosz gőzhenger, ami emberben és lőszerben kiszámíthatóan hozni fogja a maga által beállított szintet.
Az ukránok az erőforrásaik vége felé közelednek, nyugati segítségre szorulnak, hősiesen harcolnak, de elindultak az elkerülhetetlen tapogatózó tárgyalások
– világított rá a miniszter.
Fontosak a tartalékosok
A miniszter szerint szükségünk van területvédelmi tartalékosokra. 2010-ben 17 tartalékos volt csupán, ami a hazaárulással határos felelőtlenségnek nevezhető. A most futó kampány a területvédelmi tartalékosokra koncentrál, akik elég szép számban jelentkeznek. Őket helyben toborozzák és képzik ki, majd helyben is szolgálnak, nem mennek külföldre. Őket segíti a Magyar Tartalékosok Szövetsége (Matasz), ami mérhetetlenül fontos missziót végez a tartalékosok összefogásával a szolgálatteljesítési időszakon kívül.
A Matasz arra hivatott, hogy ezt a közösséget életben tartsa, élére pedig egy olyan ambiciózus csapat került, amelyik alkalmas arra, hogy eljusson a legszélesebb rétegekhez és a magyar fiatalok értesüljenek rajtuk keresztül is arról, hogy a hadsereg várja őket.
– Nagy várakozással tekintek ennek a szervezetnek a működésére – jelezte a miniszter.
Csak magunkra számíthatunk
A tárcavezető kiemelte: a hazaszeretet egyre inkább megfogható érzés, amit részben építeni kell a civil munkával is. – A világpolitika miatt fordulhat úgy, hogy a hazát meg kell védeni, nem teszi meg ezt helyettünk más.
A magyar sors egy magányos sors, keresztény nemzetként egyedül vagyunk Európa szívében, nem számíthatunk arra, hogy más gondoskodjon rólunk.
Meg kell védeni, ami a miénk. Szeretjük, tehát megvédjük – fogalmazott.
Úgy vélte, hogy a katonai alapkiképzés is ebből indul ki, ami egész életünkön keresztül elkísér. A most zajló toborzási kampányban vonzó anyagi elismeréssel csábítják az érdeklődőket, tisztességes illetményt adnak nekik, valamint bevezették a toborzóilletményt is, azaz ha valaki hoz magával egy másik érdeklődőt, aki elvégzi a kiképzést, akkor a toborzó kap 500 ezer forintot. Ezenfelül ha a toborzott katona szerződést köt, akkor a toborzót megilleti még 250 ezer forint. – A hazaszeretet nélkül viszont semmi pénz nem fog segíteni – szögezte le a tárcavezető.
A szervezeti kultúraváltásról elmondta, a baloldali kormányok alatt mindent tönkretettek, a magyar haderő eszközfelszereltsége nagymértékben redukálódott. A haderőn belül demoralizálódás történt, a társadalom elfordult a hadseregtől, a laktanya és a civilek világa között bizalmatlanság alakult ki. Magyarország nemzetközi szinten is a legelkötelezettebb szószólója a békének, de készülni kell az ország megvédésére adott esetben fegyveres erővel is. Az a kultúraváltozás lényege, hogy a haderő elhiggye magáról a saját képességeit, és bátran bármilyen ellenséggel szemben helyt tudjon állni.
Magabiztos haderőt kell képezni, amihez nagy utat kell bejárni, de jól állunk ebben
– értékelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A hősies magyar karakter
Minden haderőnek szüksége van példaképekre és hősökre, akikre fel tud nézni. A szomszédban azjló borzalmas háborúban az ukránok derekasan és katonához méltóan harcolnak, nap mint nap születnek hősök. Ez zajlott Magyarországon is, a mi hőseink legendája és a kultuszuk elesésükkel született meg. A magyar haderőnek most a múltbéli hőseire kell emlékeznie – jelezte a tárcavezető.
A magyar karakter a katonatípusban is jól tetten érhető: vakmerőn bátor, de nem őrült, leleményes, higgadt, okos, elszánt és bajtársias. – Ha a szabadságunk forog kockán, akkor elővesszük ezt a képességünket és kiválóak vagyunk benne. – Erre mondom azt, hogy katonanemzet vagyunk. Aki így érez, annak köztünk a helye – jelentette ki.
