A bélflóra állapotát elemző mikrobiomtesztek gyakorlati hatékonysága ma még megkérdőjelezhető, a tesztekből nyert információ terápiás célokra pedig még nem alkalmazható – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem szakembere.
Patai Árpád gasztroenterológus szerint az egyre népszerűbb vizsgálat ugyan idővel célzott kezelésekhez és diagnózisokhoz vezethet, ma azonban nem lehet csupán erre hagyatkozni, indokolt esetben szakorvosi és műszeres vizsgálat szükséges a bélhez köthető betegségek pontos diagnosztikájához, a probléma súlyosságának megállapításához és hatékony kezeléséhez.
„A bélflóra állapotával számos betegség hozható összefüggésbe, például a gyulladásos bélbetegség, a cukorbetegség, az autoimmun, szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió és a rák, bár az ok-okozati összefüggéseket még nem sikerült teljesen feltárni” – jelezte a klinika szakorvosa, majd azzal folytatta:
A bél mikrobiom-összetételét vizsgáló tesztek fő korlátait az adja, hogy az emberi bélflóra mondhatni egyénenként változik és a kontrollált vizsgálatok is hiányoznak még. A teszt a mintavétel idején a bélben található baktériumokról ad egy pillanatképet. A baktériumösszetételt számos tényező, például a stressz, az elfogyasztott ételek és a teszt elvégzésének helye is befolyásolják.
A bélfóra összetétele tehát egyénenként eltér, és még az egy személytől származó minták összehasonlítása sem ad megbízható információt a bélflóra állapotának változásáról. A mikrobiomteszt elvégzése után a páciens eredményeit összegzik, és a bélflóra pillanatnyi állapota alapján egy étrendi ajánlást fogalmaznak meg a szakemberek.
