– Az olajszállítás leállítása határozottan veszélyezteti az energiapiac működését és az energiaellátás biztonságát Magyarországon és Szlovákiában, vagyis az unión belül. Az Európai Unióról (EU) szóló szerződés szerint az Európai Bizottság (EB) gondoskodik a szerződések, valamint az intézmények által elfogadott intézkedések alkalmazásáról. Az EB-nek tehát jogi kötelezettsége van arra, hogy fellépjen az egyes energiabiztonságot érintő fenyegetések ellen – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz–KDNP európai képviselőcsoportja levelet írt az EB-nek, hogy tegyen eleget kötelezettségének.
Mint korábban beszámoltunk róla: Fidesz–KDNP európai képviselőcsoportjának vezetője, Deutsch Tamás és elnöke, Gál Kinga levélben szólította fel az Európai Bizottságot (EB), hogy tegyen eleget kötelezettségeinek, és álljon ki az uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegető ukrán zsarolás ellen. A képviselők emlékeztettek: Ukrajna döntése – miszerint leállítja a Magyarországra és Szlovákiába irányuló orosz nyersolaj szállítását – a hivatalos ukrán nyilatkozatok alapján annak kikényszerítésére irányul, hogy a két tagállam, Magyarország és Szlovákia megváltoztassa békepárti álláspontját, tehát bevallottan politikai zsarolásról van szó. „Felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Ukrajna felszámolja az uniós tagországok energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető, elfogadhatatlan és jogellenes intézkedéseit” – írják a képviselőcsoport nevében.
Brüsszelből kell fellépni Ukrajna döntésével szemben
– Az európai uniós tanácsi határozatok értelmében az EU)társulási megállapodást kötött Ukrajnával, ez 2017-ben hatályba is lépett. A megállapodás része többek között a gazdasági és ágazati együttműködés, amelynek részre az energiaügy is. Mivel a megállapodást az EU nevében kötötték, így annak érvényesülését Brüsszelből lehet – és kell is – jogi eszközökkel kikényszeríteni – mondta az alkotmányjogász. Ifj: Lomnici Zoltán kifejtette: az EU működéséről szóló szerződés szerint az unió energiapolitikájának céljai
- az energiapiac működésének biztosítása,
- az energiaellátás biztonságának garantálása az unión belül,
- az energiahatékonyság és az energiatakarékosság,
- az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása,
- valamint az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.
Kiket képviselnek a brüsszeli bürokraták?
A jogi szakértő kifejtette: a tagállami kormányok kérhetik az Európai Unió Bíróságát, hogy kötelezze cselekvésre az EB-t, a magyar kormány emellett az EP-hez intézett kérdések és indítványok révén is, de az Európai Tanács által is gyakorolhat politikai nyomást az EB-re.
A brüsszeli bürokraták nem a saját választóikat és Európa polgárait képviselik, hanem a globalista nagytőke érdekét, ezáltal a saját anyagi érdeküket.
– A nagytőkének a háború finanszírozása, elhúzódása és esetleges eszkalációja kedvez. Magyarország és Szlovákia békepárti. A szuverenitásukat védő, a globalista törekvéseknek nem engedő, a béke szükségességét hangsúlyozó országokkal szemben Brüsszel kiemelten alkalmazza a már korábban is bevettnek számított kettős mércét, és ahol lehet, igyekszik pénzügyileg és/vagy jogaikban csorbítva megbüntetni az ilyen tagállamokat – zárta a gondolatait a szakértő.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
