Kiverte az árvíz a csatornákból a patkányokat, súlyos fertőzéseket terjeszthetnek

A patkányok megjelenése bármilyen helyzetben egészségügyi kockázatot jelent, hisz betegségeket terjeszthetnek – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a Magyar Nemzetnek. Az NNGYK-t többek között a patkányok által terjesztett betegségekről, az árvíz patkányokra és azoknak elterjedésére gyakorolt hatásáról és az ártereken hátramaradó szennyeződésekről, fertőzésekről kérdeztük.

Forrás: Pexels

A patkányok megjelenése bármilyen helyzetben egészségügyi kockázatot jelent, hisz betegségeket terjeszthetnek – hívták fel a figyelmet. Majd kiemelték: 

azonban az árvízzel szennyezett területeken is csak olyan fertőzések terjesztésétől kell tartani, mint amelyek általános életkörülmények között is előfordulnak.

Az állategészségügyi szervezetekkel együttműködve az NNGYK szabályozta az állati tetemek begyűjtésének, elhelyezésének, megsemmisítésének és az ezzel kapcsolatos fertőtlenítési eljárásoknak a rendjét is. A tetemeket veszélyes hulladékként kell kezelni és például égetéssel megsemmisíteni, így a szőrzetükön esetlegesen hordozott árvízi szennyeződések sem okoznak járványveszélyt.

Erre kell figyelni a rágcsálófészek felszámolásakor:

• A rágcsálók ürüléke és tetemeik mindig, az árvízhelyzeten kívül is potenciális fertőző forrásnak számítanak. Ezért egér- vagy patkányfészek felszámolásakor célszerű gumikesztyűt viselni.
• A rágcsálók ürülékét seprűvel, ronggyal vagy papírtörlővel össze kell gyűjteni és a háztartási hulladékba ki kell dobni. Ha takarítás közben por képződik, viseljünk légzésvédő porálarcot is.
• A rágcsálók ürüléke által szennyezett – különösen az élelmiszerrel is érintkező – felületeket általános háztartási fertőtlenítőszerrel célszerű megtisztítani, felmosni vagy letörölni.
• A megtalált rágcsálótetemeket gumikesztyűvel, vagy kifordított nejlonzacskóval fogjuk meg és helyezzük nejlonzacskóba, amelyet bekötve dobjunk ki a hulladékgyűjtőbe.
• Az egér- vagy patkánytetemeket azért is különösen indokolt eltávolítani, mert elképzelhető, hogy irtószer okozta a pusztulásukat. Ha mérgezett rágcsálókat valamilyen állat például kutya, macska, esetleg sertés elfogyasztja, úgy ezek az állatok is mérgeződhetnek.

A rágcsálók ártalmáról és az ellenük való védekezés lehetőségeiről az NNGYK tájékoztató anyagokat is készített.

Lakossági patkánybejelentések Budapesten Fotó: Képenyőkép

Az NNGYK az árvízzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a mederből kilépő víz az elöntött területekről hulladékot, trágyát, szennyvizet moshat be, ezért növekszik a fertőzés kockázata is. Az árvíz által lerakott iszap ugyancsak tartalmazhat kórokozókat.

Elsősorban a hányásos, hasmenéses betegséget okozó kórokozók fordulhatnak elő a vízzel elöntött felületeken visszamaradt iszapban, de akár hepatitis A-fertőzés is előfordulhat

– emelték ki.

Az érintett területen lehetőleg csak a takarításban, helyreállításban részt vevők tartózkodjanak, aki teheti, kerülje a kontaktust. A helyreállításban dolgozók esetén is fontos a megfelelő védőruházat és a munkavégzés végeztével a kézmosás, kézfertőtlenítés. 

Az árvíz által hátrahagyott pocsolyákban, sárban ne engedjük a gyerekeket játszani,

elárasztott strandokon a takarítási munkálatok befejezéséig fürödni veszélyes és tilos. A árvízzel érintett területeken élők lázas betegség, hasmenés esetén azonnal forduljanak orvoshoz – hívták fel a figyelmet.

Az árvízzel sújtott területeken élő lakosság fokozottan tartsa be az NNGYK által kiadott árvízi védekezésre vonatkozó közegészségügyi tájékoztatójában foglaltakat, így megelőzhető bármilyen fertőzéses betegség, járvány előfordulása az árvíz levonulását követően is – ismertették.

A Magyar Nemzet a fővárosi önkormányzatot is megkereste az árvíz utáni rágcsálóhelyzettel és az árhullám után az ártéren maradó szennyeződésekkel, kórokozókkal kapcsolatban,

azonban cikkünk elkészültéig nem érkezett válasz a kérdéseinkre. A válaszuk esetén cikkünk frissül.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)