Egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében, ami az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium globális jelenlétét és terjedését mutatja be részletesen. A HUN-REN Szegedi Biológiai Központban működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium vezette kutatás eredményei új fejezetet nyithatnak az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzések elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) az MTI-t pénteken.
A kutatók a térképet használva
olyan bakteriofágalapú kezelést fejlesztenek, amely – a hatástalanná vált antibiotikumok ígéretes alternatívájaként – célzottan pusztítja el a leginkább terjedő szuperbaktériumokat.
A kutatócsoport eredményeit a Cell című tudományos folyóirat tette közzé szeptember 26-án.
A Kintses Bálint és Papp Balázs vezette kutatócsoportok ezzel az új megközelítéssel
jelentős előrelépést tettek a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében.
Együttműködésben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, illetve – Magyarországot is beleértve – öt kelet-európai ország számos egészségügyi intézményével, egyedülálló térképet készítettek az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról és az egyes változatok terjedésének mintázatairól. Ezek az információk szisztematikusan összegyűjtve felbecsülhetetlen értéket képviselnek a járványügyi előrejelzések és a gyógyszerfejlesztés szempontjából – emelték ki.
A baktériumok génkészletének részletes elemzése a szegedi kutatók által kidolgozott szuperbaktérium-térkép alapja, amely pontos információt ad a vizsgált szuperbaktérium-fajok változatosságáról.
Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumoknak ugyanis egy adott fajon belül sok száz változata létezhet – ez pedig komoly akadálya a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen is hatásos bakteriofágterápiának, amely a hagyományos antibiotikumok egyik legígéretesebb, ugyanakkor a gyógyszerfejlesztés szempontjából a legnagyobb kihívásokat támasztó alternatívája.
Olyan „jó” vírusok a bakteriofágok, amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, miközben az emberi sejteket érintetlenül hagyják. Ez teszi őket ideális jelöltekké a baktériumok elleni harcban. Azonban a fágok rendkívül specifikusak: minden baktériumfajon belül minden egyes változatra külön fágot kell találni. Ez jelentősen megnehezíti a hatékony fágterápia alkalmazását, különösen a gyors lefolyású, antibiotikumokra nem reagáló fertőzések esetén. Ha a fertőzés kialakult, az állapotromlás visszafordítására legfeljebb egy-két hetes időkeret áll rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé a pontos baktériumváltozat felderítését, az erre hatásos bakteriofág megtalálását és a terápiás célra alkalmazható fágkészítmény előállítását, a gyógyszer engedélyezéséről nem is beszélve.
Az eddig példátlan világtérkép segítségével a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik. Ha rendelkezésre állna legalább nyolc-tíz különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény, az adott baktérium okozta kórházi fertőzések nyolcvan százalékát kezelni lehetne. Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen.
Ha pedig ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket – akik különösen érzékenyek ezekre az infekciókra –, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A bakteriofágterápiára szolgáló gyógyszerek engedélyezésének egyik fő akadálya ugyanis az, hogy nem tudjuk, kik azok a betegek, akiknek ugyanarra a fágkezelésre van szükségük, ezért az eddigi klinikai vizsgálatok sikertelenek voltak
– magyarázták.
A fágterápia széles körben elérhetővé válásához, a gyógyszer-engedélyezés szabályai szerint megfelelő számú betegen kell bizonyítani a készítmények hatásosságát és biztonságosságát.
Ebben bizonyosan áttörést hozhat a szuperbaktérium-térkép, és arra is reményt ad, hogy a fágterápia akár már a nem túl távoli jövőben szerves része legyen a személyre szabott betegellátás legmodernebb eszköztárának – csakúgy, mint a múlt század derekán az antibiotikumok
– írták a HUN-REN közleményében.
