– Az LMP népszavazást kezdeményezett a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályairól. Az Alkotmánybíróság visszautasította az ügyben az Építési és Közlekedési Minisztérium által benyújtott alkotmányossági panaszt, így az LMP megkezdhette az aláírásgyűjtést. Miért fontos megtartani a jelenlegi, kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályozást?
– A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke, ennélfogva a kiemelt eljárásrend alkalmazása olyan lehetőség, amelyről Magyarország nem mondhat le. Hazánk az elmúlt időszakban – sok év után – képessé vált más környékbeli országokkal versenyre kelve külföldi gazdasági szereplőket hatékonyan megszólítani annak érdekében, hogy befektetéseik célpontjául Magyarországot válasszák. Nem elég külföldi befektetéseket vonzani, azokat meg is kell tartanunk. Ilyen eszköz az egyes beruházások kiemeltté nyilvánításának lehetősége, amely egyfajta szabályozott gyorsítósávot jelenthet olyan befektetők számára, akik munkahelyeket teremtenek és előrelendítik az ország gazdaságát.
– Az adott beruházás kiemeltté nyilvánítása azzal is jár, hogy azokra egyedi szabályokat lehet meghatározni, és így – a kritikusok szerint – kevésbé kell figyelemmel lenni a környezeti, műemlékvédelmi és építészeti szempontokra. Mit szól ezekhez a kritikákhoz?
– A végrehajtás során szerzett tapasztalatokra figyelemmel az Országgyűlés csaknem egy éve már pontosította és szigorította a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályrendszert annak érdekében, hogy tovább csökkentse a kiemeltté nyilvánítás lehetőségében rejlő elvi kockázatokat. Ezt követően a közvetlen közcélt szolgáló beruházások (például katonai, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, valamint egyházi vagy nemzetiségi célú fejlesztések) mellett csak olyan magánberuházások nyilváníthatók kiemelt beruházássá, amelyek nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságúak vagy legalább százmilliárd forint költségigényűek és legalább száz új munkahely megteremtését biztosítják, vagy ipari park, logisztikai park területén valósulnak meg.
– Milyen garanciák vannak arra, hogy ne csak a befektető magánérdekei érvényesüljenek?
– Az új szabályozás jelentős korlátozásokat hoz a korábbiakhoz képest, így nemzetgazdasági érdekeink előmozdítása mellett sem engedi a befektetői magánérdekek parttalan érvényesülést a helyben élő magánszemélyek kárára, hanem számukra is garanciákat tartalmaz az élhető lakókörnyezet fennmaradása és a helyben történő, értékteremtő munkavállalás érdekében. Az egyes kiemelt beruházások építészeti minőségét, településképi, illetve környezeti illeszkedését pedig az is biztosítja, hogy az Országos Építészeti Tervtanács ezeket a beruházásokat is érdemben véleményezi.
– Az AB döntése után az LMP előtt szabad az út, hogy összeszedje a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer aláírást. Mi erről a véleménye?
– A nemzeti kormány elkötelezett az Országgyűlés által megteremtett, kiemelt jelentőségű beruházásokat támogató új keretrendszer fenntartása mellett, ezért minden jogi lehetőséget megvizsgál – és alkalmaz – annak érdekében, hogy az LMP népszavazási kezdeményezése ne lehetetleníthesse el az emberek érdekét szolgáló, jelentős hozzáadott értéket képviselő infrastrukturális fejlesztések megvalósulását. Mert ez Magyarország érdeke, ez a magyar emberek érdeke.
Borítókép: Lázár János építési és közlekedési miniszter (Fotó: Teknős Miklós)
