A pár éve még minden területen az Orbán-kormány érdemeit méltató Magyar Péterhez próbál felzárkózni Gyurcsány Ferenc. A bukott miniszterelnök is az oktatáspolitikát tette kritika tárgyává, és olyan követeléssel állt elő, amelynek teljesítését ő maga még csak meg sem közelítette. Számokkal és tényekkel bizonyítjuk ezt.
Amikor mi megcsináltuk életünk első és minden bizonnyal utolsó saját pártját 2011-ben, azt mondtam, hogy egy nemzeti ügy van, az oktatás ügye. Látom, hogy nem korbácsolja fel a kedélyeket a dráma, ami az iskola körül van, de valójában nem érdekel. A mai magyar iskola a magyar jövő gyászos végzetét hordozza, mondom apaként, politikusként, tudva, hogy sokakat hidegen hagy iskoláink állapota
– írta Gyurcsány Ferenc a 2024-es iskolakezdés alkalmából. A bukott kormányfő így folytatta: „Tanárainknak legalább annyit kellene keresniük, mint amennyit egy minisztériumi osztályvezető keres. De nem így van.”
Amint látható, a DK elnöke 2011-ig emlékezett vissza saját tevékenységére, miközben 2004 és 2009 között kormányfő volt, kormányzásuk végén pedig elvettek a tanároktól egyhavi fizetést.
Megnéztük hát, hogy a szocialista kormányzati időszak derekán, még a világgazdasági válság éve előtt, mennyit keresett egy tanár. A számok minden esetben bruttóban értendők.
A Merces 2009-es elemzése szerint 2007-ben 193 200 forint volt a tanárok átlagos jövedelme, és ez a juttatás 2008 második negyedévére lépte át a 200 ezres határt. A Népszabadság egy 2007-es cikke mindeközben „egy kevésbé fontos területen dolgozó minisztériumi osztályvezető bruttó 412 ezer forintos havi illetményéről” írt. Ha ezt – némi jóindulattal – átlagos osztályvezetői fizetésnek tekintjük a Gyurcsány-korszakban, akkor elmondható, hogy 2,13-szor annyit keresett egy minisztériumi osztályvezető akkoriban, mint egy tanár.
Tehát Gyurcsány a ma fennen hangoztatott elvét, miszerint „tanárainknak legalább annyit kellene keresniük, mint amennyit egy minisztériumi osztályvezető keres”, saját kormányára nézve messze nem érezte kötelező érvényűnek.
Összevetésül: idén a kormányzati béremeléssel a tanárok átlagbére 670-680 ezer forintra nőtt, 2025. január elsejével – tehát az idei tanévben – pedig bruttó 820 ezer forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy további 21 százalékos növekedés várható. Utóbbi összeg mintegy 4,25-szöröse a 2007-es, Gyurcsány-féle átlagos tanárbérnek. Azóta mintegy 132 százalék volt a kumulált infláció,
a szocialista időszak átlagos havi tanári bére ma mintegy 448 ezer forintnak felelne meg. Még egyszer érdemes megismételni, hogy ehhez képest 820 ezer forintos lesz a tanári átlagbér 2025. január elsejétől.
Végül érdemes megjegyezni, hogy ehhez képest a minisztériumi osztályvezetők bértábla szerinti havi juttatása ma széles skálán alakulhat, 700 ezer forinttól 1,6 millió forintig. Még ez utóbbi, maximális összeg sem éri el az idei tanévben ismét emelkedő tanárbérek kétszeresét, miközben az MSZP–SZDSZ-kormányok idején 2,13-szoros volt az eltérés.
„A következményeket látják. Például azt, hogy nincs elég ember, aki ebben a rendszerben arra tenné fel az életét, hogy a gyerekeinket tanítsa, nevelje.” – folytatta Gyurcsány. A tények kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a KSH adatai szerint hogyan alakult az egy tanárra jutó diákok száma 2010-ben és 2022-ben. 2010-ben, a Gyurcsány–Bajnai-korszak végén 11,1 óvodás jutott egy óvónőre, ez az arány azóta csökkent, 10,4-re. Az általános iskolákban 2010-ben 10,3 diák jutott átlagosan egy tanárra, ez a mutató 2022-re 9,7-re javult. 2010-ben átlagosan 10,9 gimnazista jutott egy tanárra, 2022-ben 10,4. Végül, de nem utolsósorban, a jócskán megerősített szakképzésben a két mutató: 2010-ben 12,4, 2022-ben 9,8.
