A bruttó átlagkereset egy év alatt 13,3 százalékot nőtt júniusban, így elérte a 642 ezer forintot. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a fizetések több mint 75 ezer forinttal emelkedtek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatközléséből.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint hangsúlyozta: a tartósan alacsony szinten mozgó inflációnak és a kimagasló bérdinamikának köszönhetően a reálbérek folyamatosan és jelentős mértékben emelkednek.
Júniusban a reálbérek növekedése 9,3 százalékot tett ki, azaz 2023 szeptembere óta már a tizedik hónapja nő a családok jövedelmének vásárlóereje.
Az államtitkár hozzátette, a foglalkoztatás és a bérek növekedése töretlen, a Gyurcsány-korszakhoz képest ma több mint egymillióval dolgoznak többen, és az átlagos munkavállalói bér több mint a háromszorosára emelkedett. A bérnövekedés inkluzív, bevonó módon valósult meg, ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum 2010-hez képest már 3,6-szorosára nőtt, ami meghaladja az átlagbér növekedési ütemét.
Többlépcsős minimálbéremelés jöhet
A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a bérek növekedésének ütemét tovább erősítse, különösen a minimálbér esetében, ezzel is erősítve az alacsonyabb jövedelműek helyzetét – olvasható a közleményben.
Ennek érdekében a minimálbér szintjének többlépcsős emelésére kerülhet sor, mely 2027-re elérheti az átlagbér ötven százalékát, ami akár 140 ezer forintos emelkedést is jelenthet.
A KSH számaiból kiderül: a bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el júniusban, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszakit.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200 forintra becsülhető, ez 13,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 ezer, a költségvetésben 597 800, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12, 18,8, illetve 18,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 ezer, a kedvezményeket figyelembe véve 442 ezer forintot ért el, 13,3, illetve 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2023 júniusában.
Január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 100, a kedvezményeket figyelembe véve 436 900 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az alacsony keresetűek bére nőtt a legnagyobb ütemben
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusban az előző havi 14,8 százalékról 13,3 százalékra lassult a béremelkedés üteme. Elmondta: a lassulás a vállalkozások kisebb béremelkedési dinamikájához kötődik, az előző havi 13,5 százalék után itt csak 11,4 százalék volt az emelkedés üteme. Ezzel szemben az állami szektorban továbbra is erőteljes, 18,8 százalékos a béremelkedés éves alapú mértéke.
A lassabb dinamikában a feldolgozóipar gyengélkedése játszott szerepet, ahol a béremelkedési dinamika az előző havi 15,3 százalékról 9,1 százalékra lassult. Ez vélhetően legalább részben az egyszeri kifizetésekkel (prémiumok, túlórák) van összefüggésben, azaz nagyban meghatározza az, hogy a külső kereslet gyenge, az ipar nem termel annyit – mutatott rá az elelmző.
Bár kisebb mértékben, de több más, fontos nemzetgazdasági ágban is csökkent a bérdinamika: az információ, kommunikáció ágazatban 14,1 százalékról 10,1 százalékra, míg a pénzügyi, biztosítási ágazatban 9,4 százalékról 7,4 százalékra – egyben itt volt a legalacsonyabb a bérnövekedési üteme. A bérek legjobban az oktatás ágazatban nőttek, 26,7 százalékkal.
Figyelembe véve a 3,7 százalékos inflációt, a reálkeresetek júniusban még így is jelentősen, 9,3 százalékkal emelkedtek, azaz a fogyasztásnak van miből bővülnie, bár ezt az óvatosság továbbra is gátolja
– jegyezte meg.
Fontos kiemelni, hogy a mediánkereset az átlagnál jobban, 15,3 százalékkal emelkedett, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alacsonyabb keresetűek bére nőtt nagyobb ütemben és a magasabb keresetűeké kevésbé.
Az idei évben a béremelkedés mértékében nagyságrendi változás már nem várható, a reálbérek emelkedése a következő hónapokban továbbra is 9 százalék körül alakulhat. A jövő évi bérfolyamatok kapcsán két tényezőt érdemes kiemelni: a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékét – ezen belül is inkább a garantált bérminimum a lényeges, hiszen az kétszer, háromszor annyi munkavállalót érint, mint a minimálbér, illetve a gazdaság állapotát, különösen is az ipar teljesítményét. Jól látható, hogy a gyenge ipari teljesítmény a gazdaság szövetének egyre nagyobb részében jelent problémát, az ágazat teljesítményének javulása tehát elemi fontosságú lenne a növekedés szempontjából.
A bérek emelkedése az életkörülmények javítása mellett fontos a felzárkózás, a gazdasági növekedés szempontjából is, de nem elhanyagolható a jól képzett munkaerő megőrzése szempontjából sem, illetve a magas nyomású gazdaságpolitikának is fontos eleme. Ennek ugyanakkor feltétele a feszes munkaerőpiac és hogy a vállalkozások termékei és szolgáltatásai iránt legyen kereslet – emelte ki Regős Gábor.
Fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika
Habár lassult az üteme, júniusban is jelentősen nőtt a bruttó átlagkereset. A medián kereset értéke ennél gyorsabb ütemben, 15,3 százalékkal növekedett, amely arra utal, hogy az alacsonyabb keresetűek béremelkedése hajtja nagyobb mértékben az átlagbért – vélekedett Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
A kilátásokkal kapcsolatban Molnár Dániel megjegyezte: várakozásaik szerint az idei év hátralévő részében is fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika, tekintve, hogy a vállalatok többsége jellemzően csak évente egyszer, az év első felében emeli a béreket.
– A jövő évi béremelkedés kapcsán ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. Azt nagymértékben befolyásolja majd, hogy milyen mértékben nőnek a legkisebb keresetek, amely a magasabb bérkategóriákra is hatással van – itt a vállalatok szempontjából kedvező lenne, ha minél előbb döntés születne, mert az segítené a tervezést. Ezen felül jelentős szerepe lesz még a gazdasági kilátásoknak: kedvezőbb növekedési várakozások mellett a vállalatok is nyitottabbak lesznek a bérek gyorsabb emelése iránt, míg ha a gazdasági bizonytalanság fennmarad, az óvatosságra intheti a döntéshozókat. Ezzel együtt is arra számítunk, hogy 2025-ben is 10 százalék feletti ütemben növekedhet a bruttó átlagkereset, amely a tovább lassuló inflációval együtt ismételten érdemi, 6 százalék feletti reálbér-emelkedést jelentene - mondta az elemző.
