Így alakultak a keresetek júniusban

A reálbérek a nyár első hónapjában is jelentősen emelkedtek.

Illusztráció Fotó: Lang Róbert

Az alacsony keresetűek bére nőtt a legnagyobb ütemben

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusban az előző havi 14,8 százalékról 13,3 százalékra lassult a béremelkedés üteme. Elmondta: a lassulás a vállalkozások kisebb béremelkedési dinamikájához kötődik, az előző havi 13,5 százalék után itt csak 11,4 százalék volt az emelkedés üteme. Ezzel szemben az állami szektorban továbbra is erőteljes, 18,8 százalékos a béremelkedés éves alapú mértéke.

A lassabb dinamikában a feldolgozóipar gyengélkedése játszott szerepet, ahol a béremelkedési dinamika az előző havi 15,3 százalékról 9,1 százalékra lassult. Ez vélhetően legalább részben az egyszeri kifizetésekkel (prémiumok, túlórák) van összefüggésben, azaz nagyban meghatározza az, hogy a külső kereslet gyenge, az ipar nem termel annyit – mutatott rá az elelmző.

 Bár kisebb mértékben, de több más, fontos nemzetgazdasági ágban is csökkent a bérdinamika: az információ, kommunikáció ágazatban 14,1 százalékról 10,1 százalékra, míg a pénzügyi, biztosítási ágazatban 9,4 százalékról 7,4 százalékra – egyben itt volt a legalacsonyabb a bérnövekedési üteme. A bérek legjobban az oktatás ágazatban nőttek, 26,7 százalékkal.

Figyelembe véve a 3,7 százalékos inflációt, a reálkeresetek júniusban még így is jelentősen, 9,3 százalékkal emelkedtek, azaz a fogyasztásnak van miből bővülnie, bár ezt az óvatosság továbbra is gátolja 

– jegyezte meg.

Fontos kiemelni, hogy a mediánkereset az átlagnál jobban, 15,3 százalékkal emelkedett, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alacsonyabb keresetűek bére nőtt nagyobb ütemben és a magasabb keresetűeké kevésbé.

Az idei évben a béremelkedés mértékében nagyságrendi változás már nem várható, a reálbérek emelkedése a következő hónapokban továbbra is 9 százalék körül alakulhat. A jövő évi bérfolyamatok kapcsán két tényezőt érdemes kiemelni: a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékét – ezen belül is inkább a garantált bérminimum a lényeges, hiszen az kétszer, háromszor annyi munkavállalót érint, mint a minimálbér, illetve a gazdaság állapotát, különösen is az ipar teljesítményét. Jól látható, hogy a gyenge ipari teljesítmény a gazdaság szövetének egyre nagyobb részében jelent problémát, az ágazat teljesítményének javulása tehát elemi fontosságú lenne a növekedés szempontjából. 

A bérek emelkedése az életkörülmények javítása mellett fontos a felzárkózás, a gazdasági növekedés szempontjából is, de nem elhanyagolható a jól képzett munkaerő megőrzése szempontjából sem, illetve a magas nyomású gazdaságpolitikának is fontos eleme. Ennek ugyanakkor feltétele a feszes munkaerőpiac és hogy a vállalkozások termékei és szolgáltatásai iránt legyen kereslet – emelte ki Regős Gábor.

Fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika

Habár lassult az üteme, júniusban is jelentősen nőtt a bruttó átlagkereset. A medián kereset értéke ennél gyorsabb ütemben, 15,3 százalékkal növekedett, amely arra utal, hogy az alacsonyabb keresetűek béremelkedése hajtja nagyobb mértékben az átlagbért – vélekedett Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője. 

A kilátásokkal kapcsolatban Molnár Dániel megjegyezte: várakozásaik szerint az idei év hátralévő részében is fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika, tekintve, hogy a vállalatok többsége jellemzően csak évente egyszer, az év első felében emeli a béreket. 

– A jövő évi béremelkedés kapcsán ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. Azt nagymértékben befolyásolja majd, hogy milyen mértékben nőnek a legkisebb keresetek, amely a magasabb bérkategóriákra is hatással van – itt a vállalatok szempontjából kedvező lenne, ha minél előbb döntés születne, mert az segítené a tervezést. Ezen felül jelentős szerepe lesz még a gazdasági kilátásoknak: kedvezőbb növekedési várakozások mellett a vállalatok is nyitottabbak lesznek a bérek gyorsabb emelése iránt, míg ha a gazdasági bizonytalanság fennmarad, az óvatosságra intheti a döntéshozókat. Ezzel együtt is arra számítunk, hogy 2025-ben is 10 százalék feletti ütemben növekedhet a bruttó átlagkereset, amely a tovább lassuló inflációval együtt ismételten érdemi, 6 százalék feletti reálbér-emelkedést jelentene - mondta az elemző.