Szerinte a továbbra is fennmaradó háborús fenyegetettség pedig hátráltatja az óvatossági motívum oldódását, a fogyasztás és a beruházás felfutását.
Úgy fogalmazott: mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna. Emellett az is érdekes a számok alapján, hogy fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása.
A lakosságnak a lakhatási kérdések, a lakhatás biztonsága fontosabbak, mint akár a magasabb élelmiszer-fogyasztás. A lakhatás fontosabb, mint a fogyasztás helyreállítása
– emelte ki.
A költségvetési egyensúly kapcsán megjegyezte: meg kell találni az egyensúly megteremtésének és a gazdasági növekedés újraindításának összhangját, mert a kettő „kéz a kézben” jár. Felidézte: idén 4,5, jövőre 3,7, 2026-ban pedig három százalék alatti GDP-arányos hiánnyal számol a kormány. – Már idén nulla lesz az elsődleges hiány, és a kamatkiadások csökkenésének ütemében kell a költségvetési hiánypályát is csökkenteni. Abszolút értelemben ez semleges, relatív értelemben a tavalyi évhez hasonlítva viszont erősen restriktív költségvetés. Nem is beszélve a restriktív monetáris politikáról, ami 2,5 százalékos pozitív reálkamatot tart fenn. Persze közép-hosszú távon azt szoktuk mondani, a költségvetési egyensúly azért fontos, hogy visszatérjünk a fenntartható növekedési pályára. Ugyanezt mondjuk a monetáris politika és az infláció tekintetében, hiszen az árstabilitás is a fenntartható növekedést segíti. Ugyanakkor rövid távon a növekedési álmokról le kell mondani,
az egyensúlyhoz való gyors visszatérés gátolja, illetve késlelteti a gazdaság újraindítását.
A költségvetési hiány növekedését a gyors és hatékony válságkezelés indokolta. A költségvetésnek tehát nincs strukturális problémája, az alapvető adórendszerhez tehát nem szabad hozzányúlni – tette hozzá.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!