A Makronóm Intézet elemzője szerint ehhez képest Romániában, ahol idén nyáron forintban átszámolva 188 ezerre nőtt a nettó minimálbér, a munkavállalók negyede kapja ezt az összeget, azaz amikor a két országot hasonlítjuk össze, akkor azt is figyelembe kell vegyük, hogy nálunk a legkisebb kötelező munkabérre mindössze a foglalkoztatottak 5-6 százaléka van bejelentve, tehát sokkal kisebb kört érint.
Jelezte, hogy a 306 ezer forintos effektív minimálbér alapján az EU középmezőnyében helyezkedünk el.
A minimálbérek átlagosan 482 ezer forintot tesznek ki az unióban, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.
Molnár Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a sajátos magyar bérrendszer, ami két elemből áll, azért is fontos, mert segíti az átlagos bérszínvonal folyamatos emelését.
Szerinte a magyar kormány a bérskálára sokkal nagyobb hatást tud gyakorolni ezen keresztül, mint a visegrádi országok, épp emiatt több az előnye, mint a hátránya. Bár az is igaz, hogy emiatt az uniós rangsorokban hátrébb helyezkedünk el.
Mint ismert, Magyarországon 2023 decembere óta a minimálbér összege 266 800 forint, míg a garantált bérminimumé 326 ezer forint, előbbi 15, utóbbi 10 százalékkal emelkedett. Ráadásul mindkét bérelem hamarosan tovább nőhet, ugyanis már a nyár közepén elkezdődtek a minimálbér-tárgyalások. A sietség oka, hogy november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az uniós minimálbér-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek keretében kell dönteniük arról, hogy mi lesz a sorsa a garantált bérminimumnak, egy vagy több lépcsőben szüntetik meg, hány éves bérmegállapodást kötnek a szociális partnerek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!