Az uniós középmezőnyben helyezkedik el a magyar effektív minimálbér – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán. A közlemény szerint egyes orgánumok előszeretettel tálalják úgy az Eurostat statisztikáit, miszerint a minimálbérek tekintetében Magyarország uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll.
Az adatok megfelelő értelmezésének és a teljes kép bemutatásának hiányában szakmaiatlan, nagymértékben eltorzított összevetések születnek – fogalmaztak.
A tárca szerint mindezzel szemben a valós képet az effektív minimálbér mutatja meg, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. Hazánkban ugyanis – Európában egyedülálló módon – kétlépcsős a legkisebb keresetek összege. Hangsúlyozták, hogy az uniós országokban nem létezik a magyarhoz hasonló garantáltbérminimum-rendszer, ezért az összehasonlítást megfelelő módszertan alkalmazásával érdemes megtenni, így a minimálbér mellett a garantált bérminimumot is szükséges figyelembe venni, különös tekintettel arra, hogy garantált bérminimumban több mint kétszer annyian részesülnek, mint minimálbérben.
A tárca álláspontját az elemző is megerősítette.
– Korántsem olyan tragikus a hazai minimálbér-helyzet, mint az a magyar sajtóban rendszeresen megjelenik – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője. Hozzátette: ha nemzetközileg akarjuk összehasonlítani a bérhelyzetet, akkor figyelembe kell venni az eltérő árszínvonalat, azaz vásárlőerő-paritáson is érdemes számolni, valamint azt is, hogy Magyarországon van az unióban egyedülálló módon egy másik bérkategória, ez a garantált bérminimum, ami nagyságrendileg 22 százalékkal magasabb bért fizet és jóval többen dolgoznak érte, mint a minimálbérért.
Ha azt akarjuk megnézni, hogy átlagosan mennyi a minimálbér, akkor a két bérszintet kell átlagolni, így jön ki a 306 ezer forintos effektív minimálbér
– emelte ki az elemző, aki szerint nincsenek erre hivatalos adatok, de a hazai munkavállalók 5-6 százaléka dolgozhat a klasszikus értelemben vett minimálbérért, miközben a foglalkoztatottak 12-15 százaléka kapja a garantált bérminimumot, tehát nagyjából a munkavállalók ötödét érinti ez két a bérkategória.
A Makronóm Intézet elemzője szerint ehhez képest Romániában, ahol idén nyáron forintban átszámolva 188 ezerre nőtt a nettó minimálbér, a munkavállalók negyede kapja ezt az összeget, azaz amikor a két országot hasonlítjuk össze, akkor azt is figyelembe kell vegyük, hogy nálunk a legkisebb kötelező munkabérre mindössze a foglalkoztatottak 5-6 százaléka van bejelentve, tehát sokkal kisebb kört érint.
Jelezte, hogy a 306 ezer forintos effektív minimálbér alapján az EU középmezőnyében helyezkedünk el.
A minimálbérek átlagosan 482 ezer forintot tesznek ki az unióban, az effektív magyar minimálbér a 17. helyet éri el az EU-n belül, a régióban pedig az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.
Molnár Dániel arra is felhívta a figyelmet, hogy a sajátos magyar bérrendszer, ami két elemből áll, azért is fontos, mert segíti az átlagos bérszínvonal folyamatos emelését.
Szerinte a magyar kormány a bérskálára sokkal nagyobb hatást tud gyakorolni ezen keresztül, mint a visegrádi országok, épp emiatt több az előnye, mint a hátránya. Bár az is igaz, hogy emiatt az uniós rangsorokban hátrébb helyezkedünk el.
Mint ismert, Magyarországon 2023 decembere óta a minimálbér összege 266 800 forint, míg a garantált bérminimumé 326 ezer forint, előbbi 15, utóbbi 10 százalékkal emelkedett. Ráadásul mindkét bérelem hamarosan tovább nőhet, ugyanis már a nyár közepén elkezdődtek a minimálbér-tárgyalások. A sietség oka, hogy november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az uniós minimálbér-irányelv gyakorlatba történő átültetéséről. Ennek keretében kell dönteniük arról, hogy mi lesz a sorsa a garantált bérminimumnak, egy vagy több lépcsőben szüntetik meg, hány éves bérmegállapodást kötnek a szociális partnerek.
