Hétről hétre közli a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), hogy milyen megállapításokra jutott a szennyvízben fellelhető koronavírus-örökítőanyag vizsgálata alapján. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Hírportál utánajárt, miért fontosak ezek az ellenőrzések.
A települések szennyvizének összetétele sok tekintetben a szennyvíztelep által ellátott lakosság egészségi állapotának lenyomata, hiszen tartalmaz minden olyan anyagot, kórokozót, ami a felhasználók szervezetéből széklettel, vizelettel ürül, esetleg fürdővízzel a csatornába juthat.
Az Integrált Légúti Surveillance rendszer részeként heti rendszerességgel vizsgálják több kórokozó, köztük a SARS–CoV–2 örökítőanyagát a szennyvízben. A minták Budapest, az agglomeráció és a vármegyeszékhelyek szennyvíztisztító telepeiről érkeznek, és összesen közel négymillió embert reprezentálnak.
Az örökítőanyag mennyiségéből és annak változásából állapíthatók meg azok a trendek (emelkedik, stagnál, csökken), amelyek alapján a fertőzöttek számának alakulására lehet következtetni.
A szennyvíz vizsgálatok a SARS–CoV–2-vírus esetén előrejelzésre is alkalmasak, ugyanis a fertőzöttek számának növekedése egy héttel követi a koronavírus-örökítőanyag mennyiségének emelkedését, ennyivel előre lehet megjósolni a helyzet változását.
Ezt az Országos Mentőszolgálattól kapott, Covid miatti sürgősségi hívások számával összevetve is megerősíthetik. A szennyvízvizsgálatok olyan időszakokban is információt adnak a vírus terjedéséről, amikor a klinikai tesztek száma csekély.
