Kiss Ambrus: Nincs statisztikai adat arról, hány hajléktalan lehet Budapesten

Egyre súlyosabbá válik Budapesten a hajléktalanhelyzet. Az életvitelszerűen közterületen élő személyek a rossz idő beköszöntével egyre több esetben éjszakáznak az aluljárókban, köztereken, illetve a BKK járművein. Lapunk ezért megkereste a fővárosi önkormányzatot. Arra voltunk kíváncsiak, az elmúlt években milyen intézkedésekkel kívánták enyhíteni a budapesti hajléktalanhelyzetet.

Fotó: Máté Krisztián

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Kiss Ambrus főpolgármester sorolni kezdte a fővárosi önkormányzat eredményeit. A politikus elsők között említette, hogy a koronavírus-járvány idején a Kőbányai út 22-es épületben több, korábban hajléktalanságban élő személyt tudtak elhelyezni, és szociális bérlakásokat tudtak biztosítani a számukra. 

A Kőbányai út 22. szám alatt található épület azonban az évek során hírhedtté vált a hajléktalanok által elkövetett bűncselekményekről. A horrorházként elhíresült épületegyüttesben volt már brutális rablógyilkosság, kiégett lakás, öngyilkosság, állandóak a randalírozások, a felszerelt kamerák ellenére rendszeresen tele van vizelettel és fekáliával a lépcsőház. Két évvel ezelőtt pedig egy fedél nélküli lakó a kilátástalansága miatt felkötötte magát az egyik lakásban. Ugyanebben az épületben egy lakáson marakodva verekedtek össze hajléktalanok, aminek következtében egyikük gyilkosság áldozata lett. 

Szenvedélybeteg hajléktalanok kezelésével is foglalkozik a főváros

Az egyik ilyen célzott intézkedésünk, hogy a súlyos aktív addiktológiai problémákkal küzdők számára nyitott egy éjjeli menedékhely. Ez egy alacsony küszöbű ellátás, ahol különböző addikciókkal küzdő személyeknek próbálnak ellátást biztosítani

– mondta Kiss Ambrus, majd hozzátette, szintén biztosítottak ellátást a súlyos aktív addiktológiai problémákkal küzdők számára. Ebben az esetben éjjel-nappali benntartózkodást biztosítanak a hajléktalanoknak néhány intézményben. 

A civilekkel közösen egy nőgyógyászati szakrendelőt is létrehoztunk, ugyanis nők is élnek az utcán, akik számára nem volt megoldott a nőgyógyászati ellátás

– emelte ki a politikus, majd hozzátette, tavaly november óta az Iványi Gábor-féle MET Oltalom Karitatív Egyesület által működtetett hajléktalanellátó rendszerek esetében a fővárosi önkormányzat mind a 67 munkavállaló bérköltségét átvállalta.

Mint ismeretes, Iványi Gábor szervezetei hárommilliárd forintnyi járulékot nem fizettek be a dolgozók után, tavaly novemberre pedig oda jutottak, hogy a munkavállalók bérét sem tudták fizetni. Tavaly októberben pedig Iványi Gábor azzal fenyegetőzött: ha nem kap segítséget, akkor félezer hajléktalant tesz utcára, köztük beteg és mozgásképtelen embereket is.

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva, miszerint hány hajléktalan van Budapesten, Kiss Ambrus elmondta, nincsenek statisztikáik arra vonatkozóan, hogy hány személy él lakhatási bizonytalanságban a fővárosban. 

Nem akarok számháborúba belemenni. Azt tudom mondani, hogy nagyjából 1500 férőhely van éjszakai ellátásban Budapesten. A hajléktalanságban élők számát azért sem lehet megmondani, mert magát a kifejezést is nehéz definiálni. A szívességi lakáshasználó, szobahasználó például minek számít ebben az értelmezésben, hiszen lehet, hogy éppen ő nem az utcán alszik, de semmiképpen sem biztosított tartósan a lakhatása

– tette hozzá Kiss Ambrus. 

Amint arról már korábban beszámoltunk, a hajléktalankérdés lassan Budapest legnagyobb problémájává növi ki magát. Karácsony Gergely főpolgármester és a baloldali kerületi városvezetések empátiára és alapvető emberi jogokra hivatkozva hagyják tombolni a hajléktalanokat, miközben a helyben lakók igényeit és egyre nagyobb felháborodását egyáltalán nem veszik figyelembe.