Magyar Péter már kezdettől fogva azt a narratívát kezdte el építeni, hogy kizárólag politikai okok miatt indult meg az eljárás, így aligha elképzelhető, hogy ne erről igyekezne meggyőzni az EP-képviselőket, köztük társait az EP legnagyobb frakciójában, a Néppártban. Ismerve Manfred Weber pártelnök ellenszenvét a magyar kormány felé, valószínűleg megpróbálja majd megvédeni Magyar Pétert a jogi következményektől – mondta a Magyar Nemzetnek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője arra a kérdésre, hogy politikai alapon dönthetnek-e Brüsszelben Magyar Péter mentelmi jogáról.
Mint ismert: sok a kérdőjel Magyar Péter 2024. júniusi, Ötkertes, nagy visszhangot kiváltó ügye körül, ami miatt végül lopás miatt indult nyomozás. Magyar Péter, a nyomozó főügyészség közlése szerint, „kivette” a sértett kezéből a telefont és zsebre tette. A sértett hiába próbálta visszakérni a mobiltelefonját, Magyar nem adta vissza, sőt, letagadta, hogy nála lenne. A politikus ezután távozott a szórakozóhelyről – részeg dülöngéléséről is számos videó kering az interneten –, majd a Dunához ment és a vízpartról a folyóba dobta a telefont.
A minap Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Magyar Péter ráadásul korábban míg eltörölte volna a mentelmi jogot, azt állítva semmi értelme nincs, most azonban nem mond le róla önként.
Átpolitizált kérdés
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője lapunknak elmondta: a Jogi Bizottság 2014 óta nagyon nagy önállóságot kapott, hogy a mentelmi jog felfüggesztésének gyakorlatát kialakítsa. Hozzátette: az azóta eltelt évek alatt az a megközelítés alakult ki, hogy
javasolják a mentelmi jog felfüggesztését köztörvényes bűncselekmények esetén, kivéve, ha valamilyen politikai motivációt sejtenek a kérelem mögött.
Ennek mérlegelésekor az ügy minden szempontját mérlegelik, amely politikai motivációra utalhat (pl. időzítés, vádak természete). „Persze mint minden kérdés Brüsszelben, ez is egyre inkább átpolitizált lesz, hiszen láttunk már olyat, hogy kizárólag politikai alapon nem függesztik fel valaki mentelmi jogát: Donáth Anna kapcsán idén tagadta ezt meg az Európai Parlament” – tette hozzá.
Az eljárás menete
Ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója kifejtette: csak gyanúsítottként nem hallgatható ki a mentességet élvező személy. A Központi Nyomozó Főügyészség – elegendő bizonyíték birtokában – Roberta Metsolánál, az EP elnökénél kezdeményezheti Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. A szakértő elmondta:
az Európai Parlament (EP) eljárási szabályzatának 9. cikkében foglalt rendelkezések határozzák meg, hogy miként lehet felfüggeszteni egy EP-képviselő mentelmi jogát.
Eszerint az EP elnöke a hozzá intézett kérelmet a plenáris ülésen jelenti be minden képviselő előtt. Mint tájékoztatott: ezt követően az EP jogi szakbizottsága haladéktalanul, de a kérelem összetettségét figyelembe véve vizsgálja meg a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket. A szakbizottság felkérheti az érintett hatóságot arra, hogy kérelmét indokolja, illetve meghallgathatja az érintett képviselőt. A körülmények vizsgálata után a Jogi Bizottság egy jelentést fogad el, ahol javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy éppen fenntartására. Ezután az ügy megint a plenáris ülésre, az összes képviselő elé kerül, ahol szavazással döntenek a kérdésről. Ebben általában irányadó szokott lenni a Jogi Bizottság által javasolt megoldás.
Mi az a mentelmi jog? Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzetnek kifejtette: mentelmi jog egy nagyon speciális intézmény, leggyakrabban a parlamenti képviselők kapcsán ismert, de például állam- és kormányfőket, bírókat, diplomatákat és másokat is megillethet ez a jog. Ez a jog minden fejlett parlamenti demokráciában létezik, a célja az, hogy bizonyos tisztségviselők munkáját ne lehessen jogi eszközökkel megzavarni, illetve őket a szavazatukért, véleményükért ne érhesse semmilyen jogi hátrány. Az EP-képviselők mentelmi joga nagyon sajátosan kettős: a funkcionális mentesség (tehát a képviselői munka) abszolút, míg a személyi mentesség csak a hivatali ideje alatt illeti meg a képviselőt. Vagyis amennyiben megszűnik a mandátuma, úgy elhárult az akadály a jogi felelősségre vonás elől. Az egyetlen kivétel, amikor egy EP-képviselő nem élhet a mentelmi jogával, ha tetten érik, ez történt például Eva Kaili esetén is. |
Borítókép: Manfred Weber és Magyar Péter (Fotó: Teknős Miklós)
