Rengeteg kokaint fogyasztanak el a cápák, az édesvízi halak is veszélyben vannak

Kimutatható volt az édesvízi halakban a metamfetamin-függőség, mivel a szennyvizekből a folyókba kerülő drog megjelent a halak szervezetében, de a tengeri cápákban is kokain nyomaira bukkantak. A jelenség az állatvilágban okozott kár mellett azért is veszélyes, mivel ezeket a halfajtákat emberek is fogyasztják, akik emiatt súlyos egészségügyi kockázatoknak lehetnek kitéve.

Az elvonási tünetek vizsgálatára a kutatók kidolgoztak egy kísérletet, amelyben a halak választhattak a tiszta vízben való úszás vagy a drogot tartalmazó víz között. A tartályt úgy tervezték, hogy a két vízsugár ne keveredjen, de a halak továbbra is úszhassanak közöttük. Amikor a korábban kábítószer hatásának kitett halak a szennyezett vizet részesítették előnyben, azt a kábítószer-függőség jelének tekintették. 

A csapat véletlenszerűen kiválasztott, metamfetamin hatása alatt lévő halakon végezte el ezt a kísérletet a második, negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik napon azután, hogy a vízi élőlényeket a kábítószermentes akváriumba helyezték. Drogmentes halakat is kiválasztottak ugyanebben az időszakban, összehasonlításképpen. Megállapították, hogy 

a tartálycserét követő első négy napban a droghatásnak kitett halak erősebb preferenciát mutattak a kábítószeres víz iránt, mint azok a halak, amelyek nem voltak kitéve a szernek. 

Ez a különbség csökkent, ahogy a kitett halak egyre több időt töltöttek a drogmentes akváriumban. 

Hatott a szer a halakra

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a kitett halak az elvonás első négy napjában lassúvá váltak, míg a kábítószermentes halak a szokásos módon úsztak. Ez a mozgáshiány arra utalt, hogy a halak stresszesek voltak az elvonási tünetek miatt. Hogy jobban megértsék ezeket a viselkedésbeli változásokat, a kutatók mintákat vettek a halak agyszövetéből, és metamfetaminra és amfetaminra, a kábítószer metabolikus melléktermékére egyaránt megvizsgálták a mintákat.

A metamfetamin megjelent azoknak a halaknak az agyában, amelyek a viselkedési kísérlet során a kábítószeres vízben úsztak. 

Ezeket az eredményeket együttesen figyelembe véve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vadon élő sebes pisztrángok függővé válhatnak a folyókban lévő metamfetamintól, és potenciálisan olyan területeken gyűlhetnek össze, ahol a kábítószer felhalmozódik. Az ilyen egy terület iránti természetellenes vonzalom nemcsak megzavarhatja a halak vándorlási mintáit, hanem alááshatja a táplálék- vagy párkeresési sikerüket is. Azt is megjegyezték, hogy sok szennyezőanyag van, amelyek aggodalomra adnak okot, köztük nemcsak a tiltott gyógyszerek, hanem a szokásos vényköteles gyógyszerek, például az antidepresszánsok is.

Kokain a cápák májában

Nemcsak az édesvízi pisztrángokra hatnak a kábítószerek, hanem a brazil partoknál élő élesorrú cápák izomzatában és májában is drog nyomait találták. Sok országban, köztük Brazíliában kokaint mutattak ki a szennyvízben és a folyókban. Rio de Janeiro környékén a kábítószer valószínűleg közvetlenül a kokaint finomító illegális laboratóriumok vízelvezetőjéből kerül a tengerbe, valamint a kábítószer-használóktól is érkezik a kezeletlen szennyvízen keresztül, továbbá a csempészek által elvesztett vagy kidobott kokaincsomagok szintén források lehetnek.

Egy kutatócsapat 13 brazil orrcápát (Rhizoprionodon lalandii) vásárolt kis halászoktól, akik az adott faj példányainak kifogására specializálódtak. Ezután laboratóriumban elvégezték a cápák boncolását, majd az izom- és májszöveteket egy standard technikával vizsgálták. 

Az összes minta pozitív eredményt mutatott, és a koncentrációk akár százszor magasabbak voltak, mint amit korábban más vízi élőlényeknél jelentettek, amire a kokainszennyezés növekvő veszélyének bizonyítékaként tekintenek a szakértők.

Az viszont még nem világos, hogy a drog befolyásolja-e a cápák viselkedését. 

A kokain mérgező lehet a puhatestűekre, a rákokra és a csontos halakra. Korábbi laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a környezeti szempontból reális koncentrációk a károsodás különféle jeleit okozhatják a zebrahal embrióiban, valamint az angolnák tesztjei fontos hormonok megzavarását mutatták ki. Mivel a cápák csúcsragadozók, amelyek széles területen fogyasztanak halakat, jelzőfajként szolgálhatnak az illegális drogszennyezés gócpontjainak feltérképezéséhez. Ezenkívül a cápák gyakori táplálékforrások Brazíliában, nemcsak a helyi lakosok, hanem az oda érkező turisták körében is. Ha erősen kokainszennyezett példányokat fogyasztanak, az komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)