Egyre több pedagógus lép be az oktatási rendszerbe, a béremelés sokat javított a hozzáállásukon

A tanárok körében érezhető a bizalom növekedése a 2024-es béremelés után, ami néhány hónap múlva folytatódik a fizetések diplomások átlagbéréhez történő felzárkóztatásával – mondta Horváth Péter, a tizedik születésnapját ünneplő Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke a lapunknak adott interjúban. Mint hangsúlyozta, lényegesen megnőtt a tanári pályára érkezők száma, amitől az oktatás színvonalának emelkedését várják. Az NPK elnöke jó ötletnek tartja az okoseszközök iskolai használatának korlátozását.

– Mit tart az NPK legfontosabb jövőbeli célkitűzésének?
– Szeretnénk, ha a tapasztalatok alapján megfogalmazott javasla­tainkkal sikerülne az egész köznevelés rendszerét a diákok, a szülők, a tanárok és a többi dolgozó számára leghatékonyabb jogi környezetbe helyezni, és elérni a ma még hiányzó infrastrukturális fejlesztéseket.

Alaptalanok voltak az életpályamodell-törvényről szóló rémisztgetések, a tanárok kedvezőbb helyzetbe kerültek (Fotó: NPK)

– Egy hónapja tart a 2024–2025-ös tanév. Mik a tapasztalatok, mennyire kezdődött zökkenőmentesen?
– Lényegesen növekedett a tanári pályára érkezők száma, amit a magyar oktatásügy legfelsőbb szinten lévő irányítói mindannyian megerősítettek. Ez az egyik legjobb hír a köznevelés összes szereplőjének, mert az iskolai tanévben a kiegyensúlyozott munka a legfontosabb, például hogy legyen mindenhol megfelelő szaktanár. Ilyen szempontból – az előzőhöz hasonlóan – az idei tanév is jól kezdődött. 

Ahogy a tanárok a gyakorlatban megismerték az új életpályamodell-törvényt, belátták, hogy a rémisztgetések alaptalanok, mivel az új jogviszonnyal kedvezőbb pozícióba kerültek, mintha közalkalmazotti jogviszonyban maradtak volna. 

Ne tagadjuk le, hogy a januári béremelés jelentősen javította a tanárok motivációját és hozzáállását.

– Hogyan változott a hangulat a tanárok között a történelmi léptékű tanári béremelés hatására? Vannak visszatérők, akik az életpályamodellről szóló törvényt tavaly nem írták alá, de most ismét tanítanának?
– A tanárok körében érezhető a bizalom növekedése a 2024-es béremelés után, amihez az is hozzátesz, hogy 2025-ben folytatódik a fizetések felzárkóztatása a diplomás átlagbérhez. A korábbi évekhez képest megnövekedett az érdeklődés a tanári pálya iránt, ami az oktatás színvonalának az emelkedéséhez is vezet. Messze nagyobb arányban jönnek a pályára azok, akik elvégzik a tanárképzőket, míg korábban közülük sokan nem pedagógusként helyezkedtek el. 

Egyértel­műen látható az eredménye annak, hogy a kezdő pedagógusok bére jelentősen emelkedett az utóbbi két-három évben, egyre többen érdeklődnek a lehetőségekről a köznevelésben. 

A bejövő kollégák pótolhatják azt az elég nagyszámú pedagógust, aki nyugdíjba fog menni, valamint, ahogy korábban is említettem, egyre több nyugdíjas érzi úgy, hogy részmunkaidőben is szívesen dolgozik tovább a jelenlegi kedvező feltételekkel.

– Milyen visszajelzéseik vannak a tanároktól, a szülőktől, illetve a diákoktól a mobiltelefonok iskolai korlátozásáról?
– Országos szinten még nem vizsgáltunk erre vonatkozó kérdéseket, de a küldöttgyűlésünkön és a tankerületi értekezleteken, illetve az igazgatókkal és a tanárkollégákkal folytatott beszélgetéseken világossá vált, hogy az nem megoldás, ha a gyerekek az iskolában ellenőrizetlenül használhatják a telefonjukat. Azon túl kell haladni, hogy a tanár állandóan azt figyelje, vajon a tanulók előveszik-e a készüléket, ezért úgy gondolom, valamilyen központi intézkedésnek helye van. Másfelől kétségtelen, hogy a mobiltelefonok sokat tudnak segíteni a tanításban, hiszen a tankönyvek egy része okostankönyv, de vannak QR-kóddal ellátott tankönyvek, amelyekben egészen magas színvonalú kutatási anyagok is találhatók. 

Szerintem helyes az a szabályozás, hogy az okoskészülékek korlátozottan használhatók, de pontosítani szükséges a tárolásuk megoldását vagy hogy mi történjen, ha az eszköz mégis eltűnik. 

A fenntartók próbálják segíteni az intézményeket abban, hogy megtalálják az optimális megoldást a szabályozás életszerű végrehajtására. Azzal értek egyet, amit Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke is mondott: ahol még nincsen, ott olyan tárolóeszközöket kell beszerezni, ahová a diákok elteszik a telefont, és ha a tanártól engedélyt kapnak rá, akkor elő tudják venni.

– Mit tapasztalt az NPK az új teljesítményértékelési rendszer fogadtatásáról a tanárok között?
– Nagyon eltérő és egészen szélsőséges véleményeket is megfogalmaztak. Valaki szerint felesleges, mert nem bízik abban, hogy a teljesítmény objektíven megítélhető, de olyan véleményt is hallottam, hogy azért jó, mert felváltja a korábbi tanfelügyeleti rendszert, és a tanároknak nem kötelező önértékeléseket készíteni. Ez egy belső, intézményi értékelés, tehát nem külső felmérő megy az iskolába azt megállapítani, hogy milyen színvonalon végzi a tanár a munkáját. Az intézményvezető és az általa felkért vezetők fogják a tanárok munkáját elbírálni különböző szempontok alapján. 

A teljesítményértékelés arra ösztönözheti a tanárokat, hogy kitűzzenek személyes teljesítménycélokat, illetve hogy ők is lássák, mire kell nagyobb hangsúlyt fektetniük, 

legyen az a munka minősége és mennyisége, a módszereik, a fegyelmezett adminisztráció, a kommunikáció, a tehetséggondozás vagy a felzárkóztatás. Ha az új teljesítményértékelési rendszert korrekten dolgozzák ki, és világosan átlátható lesz, akkor alkalmassá válhat arra, hogy a pedagógusok megmérettessenek.

– Kritika érte azt az előírást, miszerint a tanároknak részt kell venniük a NAT-ról tartott továbbképzésen, és vizsgát tenni belőle. Mi a kötelező képzés célja, és kiknek kell részt venniük rajta?
– Az a célja, hogy aki pedagógusként dolgozik általános vagy középiskolai tanárként, az egyrészt ismerje a NAT alapvetéseit, másfelől pedig a saját szaktantárgyához tartozó, kerettantervben szereplő anyagrészeket, vagyis tudja, hogy mit kell megtanítania. Mivel a jelenleg hatályos NAT-ot négy évvel ezelőtt vezették be, ezért jobb lett volna, ha ekkor készítik el és adják ki a lényeget kiemelő és a jogszabályokat sokkal könnyebben megértető segédanyagot. Most már túl vagyunk egy cikluson, és remélhetőleg mindenki eszerint végezte a munkáját, ugyanakkor egy jó képzési anyag mindig jól jöhet, különösen azoknak, akik azóta álltak munkába vagy tértek vissza a tanári pályára. Bár még nem ismerem az anyagokat, feltételezem, hogy hasznosak lesznek, mert nem kell elővenni a NAT-ot és a kerettantervet, hanem a segédletekben a legfontosabb részek ott lesznek mindenki előtt. A továbbképzésen egyébként nem minden pedagógusnak kell részt vennie, az óvodapedagógusoknak az óvodai alapprogramról kell számot adniuk, a tanároknak a NAT-ról és a szaktantárgyaik kerettanterveiről, de a kollégiumi nevelőknek nem szükséges a részvétel.

Helyes az a szabályozás, hogy az okoskészülékek korlátozottan használhatók (Fotó: NPK)

– Néhány nappal ezelőtt az NPK az Oktatási Hivatallal (OH) egyeztetett az okostankönyvekről és a közismereti tankönyvekről. Mitől jobbak az új könyvek, és miben nyújtanak többet az okostankönyvek, mint a papíralapúak?
– Valóban kezdődött ilyen egyeztetés, ahol a szakmai tagozatok a tagságuk megkérdezése után az új tankönyvekről értekeztek. Amikor a későbbiekben az egyes tantárgyak felelősei leülnek az OH szakértőivel, vagyis a tankönyvszerzőkkel, arra fognak javaslatokat tenni, hogy miben kellene bővíteni a tankönyveket. Nagyon nehéz a tankönyvírók dolga, hiszen különbözőek vagyunk, nincsenek olyan tananyag-feldolgozások vagy feladatsorok, amelyek minden szaktanárnak tökéletesek. Az viszont biztos, hogy ezeknek a tankönyveknek tartalmazniuk kell a NAT kerettantervében meglévő tananyagokat, ami meg is valósult. Az okostankönyvek előnye az, hogy végtelen kapacitású felületen érhetők el, színesebbek és filmszerűbbek, így a diákoknak sokkal befogadhatóbbak, mint egy bármilyen jól elkészített papíralapú tankönyv.

Borítókép: Az elnök emlékeztetett, 2025-ben folytatódik a pedagógusok bérének felzárkóztatása a diplomás átlagbérhez (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)