Semjén Zsolt a honosításról szólva kiemelte: a nemzet közjogi egyesítése erkölcsi kötelességük volt, és sokaknak – például a kárpátaljai magyarságnak –ez az életet jelenti. Összesen eddig 1,2 millióan éltek a kedvezményes honosítással, illetve a diaszpórában az állampolgárság megállapításával. Úgy fogalmazott: aki fel akarta venni a magyar állampolgárságot, felvehette. Éves szintén nagyságrendileg tízezres kérelemmel számolnak a jövőben – jelezte.
Megerősítette az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatását: ahogy eddig, úgy a jövőben is így járnak el. Ez helyes és észszerű, akár tetszik az utódállamoknak, akár nem
– mondta.
Kitért arra is, illúzió volt azt gondolni, hogy a kisebbségi jogok megoldásában előrelépést lehet elérni az Európai Unióban, példaként azt hozta fel, hogy nem vették napirendre az őshonos kisebbségek védelméről szóló kezdeményezést.
Nem a mi készülékünkben van a hiba: Szerbiával történelmi kiegyezést és kiengesztelődést sikerült elérni. Ebben nagy szerepe volt az egyházaknak
– vélte, hozzátéve: nemzeti kormányok között lehetőség van az előrelépésre. – A mi kezünk ki van nyújtva a szomszédaink felé – fogalmazott. Kitért arra is: fő célja, hogy a határon túli magyarságot ne lehessen szembeállítani az anyaországival.
Mindent összeszámítva a külhoni magyar gyermekek kevesebbet kapnak, mint az anyaországiak, mivel számtalan támogatási formát a határon túliakra nem lehet kiterjeszteni. Fontosnak tartotta, hogy
minden magyarra számítanak, de azt is, hogy a magyar állam ne legyen résztvevője az ottani esetleges „politikai vircsaftnak”.
A bizottsági ülés előtt megemlékeztek a közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, aki 2014-től töltötte be ezt a tisztséget.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!