A magyar kormány küldetése, hogy katalizátora legyen annak, hogy a magyar közösségek hajszálerekkel hálózzák be a Kárpát-medencét és a diaszpórát – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt, kedden Budapesten. Mint fogalmazott,
a küldetésünk az, hogy aki meg akar maradni, az megmaradhasson magyarnak.
Rámutatott: a magyar állam értelme és célja nem pusztán az államigazgatási feladatok ellátása, hanem az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad, mert ha minden nemzetrésze eltűnik, az egyetemes magyarság csonkul meg – mondta.
Semjén Zsolt az éves beszámolójában kitért arra, hogy 2010 óta közvetlen formában 1400 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásokra. Ez az összeg 2009-ben még csak 9,1 milliárd forint volt – jegyezte meg, hozzátéve: már a következő évben tízszeresére nőtt a korábbi támogatás.
Közlése szerint 5500, Kárpát-medencében és diaszpórában működő intézmény és szervezet munkájához járultak hozzá, és 9300 beruházást valósítottak meg 330 milliárd forintból.
Kitért arra, 96 nemzeti jelentőségű intézmény és program kiszámítható biztosítását biztosítják. Az oktatási és nevelési támogatást százezer forintra növelik, és 230 ezer gyermek után folyósítják. Az óvodafejlesztési programban csaknem ezer óvoda épült, illetve újult meg. Emlékeztetett, a Határtalanul! programban eddig 530 ezer diák juthatott el külhoni magyar területekre.
A mostani tanévben a gazdasági nehézségek ellenére 1672 utazáson 52 ezer diák vehet részt
– ismertette Semjén Zsolt.
Szólt arról, hogy a Kőrösi Csoma- és Petőfi Sándor-programokon keresztül ezer ösztöndíjas támogatása eddig a szórvány- és a diaszpóraszervezetek munkáját. Hálózatokat építenek a Kárpát-medencében:
a pedagógusszövetségeken keresztül 12 ezer pedagógussal tartanak intézményes kapcsolatot. Közel háromezer külhoni vállalkozó tevékenységét segítik.
A gazdaság programról szólva elmondta: ez jó az ott élő magyarságnak, mert lehetővé teszi a szülőföldön történő megélhetést, jó a többségi nemzethez tartozóknak és az utódállamnak, mert invesztíció érkezik az országba.
Nem utolsósorban jó Magyarországnak is, mert gazdasági expanziót jelent
– mutatott rá.
Semjén Zsolt a honosításról szólva kiemelte: a nemzet közjogi egyesítése erkölcsi kötelességük volt, és sokaknak – például a kárpátaljai magyarságnak –ez az életet jelenti. Összesen eddig 1,2 millióan éltek a kedvezményes honosítással, illetve a diaszpórában az állampolgárság megállapításával. Úgy fogalmazott: aki fel akarta venni a magyar állampolgárságot, felvehette. Éves szintén nagyságrendileg tízezres kérelemmel számolnak a jövőben – jelezte.
Megerősítette az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatását: ahogy eddig, úgy a jövőben is így járnak el. Ez helyes és észszerű, akár tetszik az utódállamoknak, akár nem
– mondta.
Kitért arra is, illúzió volt azt gondolni, hogy a kisebbségi jogok megoldásában előrelépést lehet elérni az Európai Unióban, példaként azt hozta fel, hogy nem vették napirendre az őshonos kisebbségek védelméről szóló kezdeményezést.
Nem a mi készülékünkben van a hiba: Szerbiával történelmi kiegyezést és kiengesztelődést sikerült elérni. Ebben nagy szerepe volt az egyházaknak
– vélte, hozzátéve: nemzeti kormányok között lehetőség van az előrelépésre. – A mi kezünk ki van nyújtva a szomszédaink felé – fogalmazott. Kitért arra is: fő célja, hogy a határon túli magyarságot ne lehessen szembeállítani az anyaországival.
Mindent összeszámítva a külhoni magyar gyermekek kevesebbet kapnak, mint az anyaországiak, mivel számtalan támogatási formát a határon túliakra nem lehet kiterjeszteni. Fontosnak tartotta, hogy
minden magyarra számítanak, de azt is, hogy a magyar állam ne legyen résztvevője az ottani esetleges „politikai vircsaftnak”.
A bizottsági ülés előtt megemlékeztek a közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, aki 2014-től töltötte be ezt a tisztséget.
