Országszerte ünnepségeket tartanak a protestáns gyülekezetek, ugyanis október 31. a reformáció emléknapja. A központi ünnepség, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervez, délután öt órakor kezdődik a Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál lévő Reformációi emlékparkban.
Az ünnepségen Serafin József, a Baptista Egyház Szociális Módszertani Központjának vezetője mond beszédet.
A reformáció emléknapján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció elindítója a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
Luther ezen cselekedetét a keresztyén egyház a reformáció kezdeteként tartja számon, hiszen olyan fontos témákat érint a 95 tétel, ami az egyház megújulását és annak az eredeti formára való visszaállítását (reformálását) kívánta előmozdítani.
Az egyik legismertebb pápai intézkedés, amely ellen Luther erőteljesen felemelte a szavát, az úgynevezett búcsúcédulák árusítása volt.
X. Leó pápa ugyanis annak érdekében, hogy tovább építhesse a vatikáni Szent Péter-bazilikát, 1515-ben teljes búcsút hirdetett azoknak, akik pénzadományokkal hozzájárultak a katedrális befejezéséhez. Aki vásárolt búcsúcédulát, annak a pápa vagy a megbízottja megbocsátotta vétkeit, sőt elengedhette az imák elmondásából, böjtölésből és zarándoklatból álló egyházi vezeklést is – emlékeztetett a Magyarországi Evangélikus Egyház.
Luther Márton reformációt elindító tételeit és egyéb írásait a könyvnyomtatásnak köszönhetően hamarosan az egész birodalomban, sőt még azon túl is olvashatták. Hatása felülmúlhatatlan volt: egyházmegújító gondolatai széles körű fogadtatásra találtak, a reformáció pedig futótűzként terjedt Európa-szerte.
X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakít a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református felekezet alapja.
