A hagyomány úgy tartja, hogy 1517. október utolsó napján Luther Márton kitűzte a wittenbergi vártemplom kapujára a katolikus egyház és a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos bírálatát. Az egykori Ágoston-rendi szerzetes, teológus 95 pontba szedte össze a kritikáját.
Luther Márton nagy napja
Luther, aki egyben a wittenbergi egyetem bibliatanára volt, mélyen ellenezte és elkeserítőnek tartotta, hogy a katolikus egyház a búcsúcédulák árusításával kívánta áruba bocsátani a bűnbocsánatot, hogy az így befolyó összegből biztosítsa a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez szükséges jelentős mennyiségű anyagi forrást.
1516-től Albert mainzi érsek – eleget téve a Szentszék kérésének – búcsúcédulákkal kívánta beszedni a ráeső részt.
1517. október 31-én Luther Márton levélben tiltakozott a búcsúcédulák értékesítése miatt, továbbá kétségbe vonta azok bűnbánattevő hatékonyságát. Ennek a levelének a másolatát pedig függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára.
A közvélekedéssel ellentétben Luther Márton eleinte nem kívánt szakítani a katolikus egyházzal, hanem jobbá kívánta tenni egyházát. 95 pontból álló tételét Albert püspök tovább küldte X. Leó pápának, aki nem tartotta említésre érdemesnek Luther kifogásait, ám 1518-ban vitairatának kivizsgálására mégis bizottságot állíttatott fel. A Silvester Mazzolini által vezetett bizottság úgy ítélte meg, hogy Luther állításai alaptalanok, ő magát pedig eretnekség vádjával pápai bíróság elé állították. 1521. januárjában Luthert kiközösítették az egyházból is. Ezzel indult meg a reformáció története.
A reformációt eleinte nem október 31-én ünnepelték, hanem november 10-én, Luther Márton születésnek évfordulóján.
De arra is volt példa, hogy február 18-án, halálának napján emlékeztek meg Lutherről. Később más protestáns egyházak is e napon kezdték megünnepelni a vallásjavítás kezdőpontjaként.
Október 31. Németország egyes szövetségi államaiban, Svájcban és a Szlovéniában is állami ünnep.
Borítókép: Luther elégeti a pápa bullát Karl Aspelin festményén (Forrás: Wikipedia)
