Megjelent Ordass Lajos evangélikus püspök naplója

Az evangélikus püspök veje, Dedinszky Gyula lelkész 2008-ban mintegy húsz bekötött naplót adott át ifj. Zászkaliczky Pálnak.

Miután az Ordass Lajos Alapítvány tagjai elhatározták, hogy kiadják a püspök naplóit, azt is eldöntötték, hogy e füzetek történetét is megörökítik. Dedinszky Gyulához 1978 nyarán kerültek a naplók az anyósától, aki azt kérte, égessék el valamennyit, mert ő nem tudja megtenni. A lelkész a feleségével, Ordass Lajos lányával, Zsuzsával három idegen nyelven írt naplót megsemmisített, a többit elrejtették. Dedinszkyt 1978 őszén a Belügyminisztérium emberei látogatták meg, és „hazafias kö­telességre” hivatkozva kényszerítették, hogy adja elő a naplót. Dedinszky Gyula nem teljesítette a követelést. Miután 2007-ben elhunyt a felesége, Zsuzsa, úgy döntött, olyanokra bízza az emlékiratokat, akik tudják, mi legyen a sorsuk. Jelen kötettel az alapítvány megtette az első lépést, aztán folytatják a munkát. Céljuk a még fellelhető naplók, feljegyzések kiadása.

Elszakított országrészből származó, családjától távolba szakadó diák, a papi hivatást választó fiatalember, a rábízottakat híven gondozó lelkipásztor, a saját érdekeit háttérbe szorító püspök, a félreállítottságában is hűséges vigasztaló, a rá mért igazságtalanságokat és szenvedést Urára tekintve hordozó áldozat

– írja róla a Köszöntőben Zászkaliczky Pál.

A könyv borítója

Ordass Lajos 1901-ben Wolf Lajos néven született a ma már Szerbiához tartozó Torzsán. 1924-ben avatták lelkésszé, 21 évvel később a Bányai Egyházkerület gyülekezetei megválasztották püspöküknek. Mivel szembeszegült a pártállami diktatúrával, és határozottan kiállt az egyházi iskolák államosítása ellen, koholt vádak alapján letartóztatták, és két év fegyházra ítélték. Szabadulása előtt egy hónappal püspöki tisztétől is megfosztották. 1956-ban hatálytalanították a korábbi ítéletet, és rehabilitálták. Két évig a Déli

Egyházkerület püspökeként folytathatta szolgálatát, aztán a forradalom leverése után újrakezdődtek megpróbáltatásai, ismét eltávolították hivatalából.

Ezután visszavonultan élt. 77 évesen hunyt el. Nem csak naplót vezetett, számos írása jelent meg hazai és külföldi egyházi lapokban.  

A naplóírás aszkétafeladat; kitartás, szorgalom és következetesség kell hozzá. Ordass Lajos számára mindennapi penzum volt, szinte az utolsó pillanatig lejegyezte gondolatait. Elolvasva ezeket megismerhetjük az evangélikus egyház egyik legtragikusabb sorsú püspöke életének számos eseményét, könyörtelen szókimondását, véleményét a világról, az emberekről. 1948 májusában őszintén megírta, hogy baj van a hitoktatóikkal. Közülük kettőt megnevez, haszontalannak ítél, és bevallja, nem tud mit kezdeni velük.  

A szövegben előforduló személyekhez a kötet végén annotált, magyarázatos névmutatót találunk, amelyek segítik a naplóban betöltött szerepük megértését. Kétségtelen, hogy a püspök – akiről több tucat fekete-fehér fotót mutatnak be családja körében, munka közben, utazásai során – a naplót nem csupán önmagának írta. Nyomot akart hagyni maga után.   

Ordass Lajos az 1945 utáni korszak meghatározó és mindmáig megkerülhetetlen egyházvezetője. Evangélikus »botlatókő«, akibe nemcsak saját egyházának tagjai, de a pártállami diktatúra vezetői és működtetői is rendre beleakadtak

– fogalmaz Mirák Katalin presbiter. A püspököt valószínűleg élete utolsó percéig megfigyelés alatt tartották. Az előkerült naplók közül az első 1948-ból való. Abban az évben házkutatást tartottak Ordassnál, és sok iratát elvitték. Talán korábbi naplóit is. Reméljük, egyszer előkerülnek a Belügyminisztérium irattárából.

(Ordass Lajos: Naplóm – Ordass Lajos evangélikus püspök naplófeljegyzései 1948, 1956–1957. Luther Kiadó – Nemzeti Emlékezet Bizottsága – Ordass Lajos Alapítvány, A kötet szerkesztője: Isó Gergely, Budapest, 2022, 544 oldal., Ára: 4900 forint)

Borítókép: Ordass Lajos püspök (Foto: Magyar Evangélikus Egyház)