Meglepő fordulat: a balliberálisok kedvenc lapjában a droglegalizáció veszélyeit taglalták

Már a 444 szerkesztőinek is szemet szúrt, mekkora veszélyben van a világ a kábítószer legalizálásával, amire a The New York Times elemzése rávilágított – vette észre a Drogkutató Intézet. A balliberális lapok korábbi állításaikkal szembe menve kimondták: a marihuána függőséget okozhat és nem tesz jót a depressziónak sem.

Meglepő cikk jelent meg a 444-en a napokban, ugyanis a drolegalizáció-párti médium a marihuána negatív hatásáról írt – vette észre a Drogkutató Intézet (DKI). A szervezet úgy vélte, ezek alapján hiába dolgozhat a lapnak Sárosi Péter, a magyarországi droglobbi vezető alakja, már a 444 szerkesztőinek is szemet szúrt, mekkora veszélyben van a világ a kábítószer – akár álnevek mögé rejtett – legalizálásával, amire a The New York Times elemzése is rávilágított.

Az amerikai lapban a szerző úgy vélekedett: veszélyes a marihuána legalizációja, ugyanis az utóbbi évtizedek tapasztalata, hogy az amerikai egészségügy nem volt felkészülve a kilencvenes évek óta tartó fűlegalizációs hullámra, pedig lassan az államok felében már a felnőtteknek legális a cannabis rekreációs fogyasztása. A New York Times elemzéséhez több száz egészségügyi tisztviselővel, orvossal, pszichológussal, függővel és fogyasztóval interjúzott. Az általános megítélés szerint a cannabisnak pozitív egészségügyi hatásai is lehetnek, azonban az amerikaiak többsége nincs tisztában a fű negatív hatásaival, és a piaci szabályozás terén pedig bőven akadnak hiányosságok.

Liberális beismerés: a marihuána függőséget okozhat

Az eddig a marihuána legalizációját éljenző oldal kimondta, hogy a marihuána függőséget okozhat.

Ahogy a The New York Timesban olvasható, a Columbia Egyetem 2022-es adatokat felhasználó elemzése szerint mintegy 18 millió ember – a 18 évesnél idősebb összes fogyasztó közel egyharmada – számolt be cannabishasználati zavar tüneteiről. Közülük nagyjából hárommillió ember függő. A zavarral élő használók annak ellenére fogyasztanak cannabist, hogy az érzékelhetően negatív hatással van az életükre.

Az amerikai Nemzeti Egészségügy Intézet egyik központja összeállított egy 11 kritériumból álló listát, amely alapján meg lehet állapítani a zavar mértékét. Két pipa után már fennáll a zavar, ha pedig az ember hat kritériumnak is megfelel, függőségről beszélünk. A fiataloknál ennél sokkal rosszabb a helyzet, ugyanis a 18–25 éves korosztály tagjai közül négy és fél millióan füveznek naponta, illetve több mint nyolcvan százalékuknál fennáll a zavar veszélye. Egy amerikai szakértő szerint ez azt jelenti, hogy szinte az összes napi szintű kábítószer-használó problémákról számol be, ami nagyon egyértelmű figyelmeztető jel.

Miért értelmetlen az otthoni drogtermesztés legalizálása?

A The New York Times kutatása arra is kitér, hogy zongorázni lehet a különbséget a régi és az új cannabis THC-tartalma között, ugyanis azt a piaci verseny a többszörösére növelte. Amíg az 1990-es években, vagy a hippimozgalom idején nagyjából öt százalék volt a THC-tartalom a fűben, ez mára felment kilencven százalékra. 

Mivel ezt a THC-tartalmat egyetlen erkélyen nevelgetett palánta sem tudja hozni, a vásárlók viszont a minél magasabb tartalmat keresik, ezért nincs értelme az otthoni termesztésnek, 

ahogy erre ez az elemzés is jól rámutat. A vásárlók pedig azért keresik a magasabb THC-tartalmat, mert szervezetük igényli a magasabb dózist, ekkor lehet függőségről beszélni. 

Carrie Bearden, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem klinikai pszichológusa arról beszélt, hogy a következetlen szabályozást számos szakember kritizálta. Mindössze két államban korlátozzák a cannabis THC-szintjét, tíz állam írja elő, hogy a fű függőséget okozhat, az egyéb negatív hatások feltüntetésére pedig még kevesebben alkottak szabályokat. A legalizáció egészségügyi következményeiről államok közötti szinten nem nagyon van összehangolt, alapos megfigyelés. – Nincs még egy olyan orvosság, ahol az orvos azt mondja, menj, kísérletezz, és mondd el, mi történik – mondta a pszichológus, amit a magyar és az amerikai balliberális lap egyaránt leközölt. 

Hozzátették, hogy szintén mindkét helyen írtak arról, amiről Haller József, a DKI igazgatója nemzetközi viszonylatban a legolvasottabb tanulmányt publikálta. Eszerint 

a depresszióra egyáltalán nincs jó hatással a marihuána. 

Borítókép: Illusztráció