A droghasználóra nem szabad bűnözőként tekinteni, ezt az elvet pedig nemcsak a marihuána, hanem minden drog esetében alkalmazni kell – állította Marie Nougier droglobbista, az International Drug Policy Consortium (Nemzetközi Kábítószer-szabályozási Konzorcium) kutatási és kommunikációs vezetője az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén, amiről Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója számolt be az intézet honlapján. Mint a magyar szakember írta, a drogliberalizáció-párti vezető nagyszerű jelnek nevezte, hogy utalást tettek a „drogok felelősségteljes szabályozására”, ami valójában a legalizációt, de legalábbis a legalizáció előszobájának tekinthető dekriminalizációt jelenti.
Soros áll a vágyvezérelt droglobbisták mögött
A droglobbista a Drogriporter nevű magyarországi internetes portál vezetőjének, Sárosi Péternek világtrendként igyekezett bemutatni a szűk NGO-droglobbi véleményét. Más megszólalókhoz hasonlóan Marie Nougier is felsorolta az összes, lassan megszokottá váló droglegalizációs érvet, amelyek inkább vágyvezérelt, mintsem szakmailag alátámasztott igények, és gyakran visszaköszönnek a drogaktivista hálózat magyarországi tevékenységében, például a fővárosi drogstratégiában.
Sárosi eléggé irányítottnak tűnő kérdéseire a droglobbista kifejtette: a 2019-es nyilatkozat félidős vizsgálatáról szóló dokumentum végtelenül elkeserítő, mert „semmit nem ismer el a drogháború kudarcaiból”. A drogháború a legalizációpártiak szókészletében azt a zéró toleranciát jelenti, amit a magyar kormány is képvisel. A bécsi ülésen megszólalók szervezeteinek közös vonása, hogy
a támogatók között hangsúlyosan megjelenik a Soros-féle Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok, ami igaz a videót készítő Sárosi Péter eredeti munkaadójára, a Társaság a Szabadságjogokért nevű álcivil szervezetre is
– fogalmazott Téglásy Kristóf.
Szabad birtoklás és terjesztés
Megkérdezték Niamh Eastwoodot, a Release nevű szervezet angliai igazgatóját is, aki bevallottan a dekriminalizáció leghangosabb szószólója. Egy spanyol példára hivatkozott, ahol alkotmánybírósági döntés mondta ki, hogy az embereknek joguk van a saját testükről dönteni, valamint joguk van a magánélethez. Ez pedig Eastwood értelmezésében annak felel meg, hogy
legyen szabad a „birtoklás és társasági átadás is, minden kábítószer esetében”.
Ezenkívül a megszólalók szörnyű és elfogadhatatlan jelenségként értékelték az újra-kriminalizálást, amit olyan helyeken valósítanak meg, ahol a legalizációs kísérlet látványosan megbukott. Erre jó példa az amerikai Oregon állam, ahol el kellett törölni a legalizációs jogszabályt és ismét kriminalizálni a droghasználatot. Emiatt a megszólaló drogaktivista Sárosi látványos egyetértésével „nagyon mérgesnek” érezte magát. Szerinte a dekriminalizációnak semmi köze nincs az Egyesült Államokban vezető halálokká vált fentanil térnyeréséhez és a túladagolások elképesztő növekedéséhez, mert ez csak „külső tényező, amit a progresszív reformok ellenzői kihasználnak”. Emlékezetes: többen kifejtették, hogy
nemcsak a marihuána, de mindegyik drog esetében a cél a teljes legalizáció, valamint a korlátlan szabad használat,
még akkor is, ha évente több tízezer ember halálát okozza – mutatott rá a DKI stratégiai igazgatója.
Minden kábítószert engedélyeznének
Ennél továbbmegy Arild Knutsen, a Norwegian Association for Human Drug Policy (Norvég Szövetség a Humánus Drogpolitikáért) nevében megszólaló droglobbista. Szerinte a dekriminalizáció sem megoldás, mert ugyan nem büntetnek „de elveszik tőlünk a drogot”, ami fenntartja az előítéleteket. A fő problémának a drogtilalmat tartja, ezért
meg kell dönteni a tabukat, azaz engedélyezni szükséges mindenfajta kábítószer teljes körű használatát.
– Nyitnunk kell a drogfogyasztók felé, akiknek tíz százaléka használja a drogok 70-80 százalékát, ezért tegyük számukra legálissá! – propagálta.
Ugyanígy vélekedik a magát csak cannabisjogi aktivistaként aposztrofáló thaiföldi Kitty Chokwan Chopaka. Mint ismert, Thaiföld is visszavonja a cannabis legalizációjáról szóló jogszabályt, mert nagyon rossz következményei lettek, amiről a DKI már publikált egy elemzést. A drogaktivista bejelentette: ők is kidolgoztak egy törvényvaslatot, amit tízezren írtak alá, és most azt remélik, hogy a miniszterelnök is csatlakozik hozzájuk. Tény azonban, hogy csak Bangkokban és agglomerációjában 16 millió feletti a népesség lélekszáma, az egész országnak pedig 70 milliónál is több lakosa van, amihez képest a tízezer támogató nem tűnik jelentős arányúnak.
Egy másik megszólaló, Tom Blickman azt fejtegette, hogy mivel az EU-jogszabályok szoros összefüggésben vannak az ENSZ-egyezményekkel, és ezek miatt nem lehetett Németországban a teljes behozatali és kiskereskedelmi láncot kiépíteni, a drogliberalizáció elősegítéséhez meg kell változtatni az ENSZ-egyezményeket, ezen keresztül pedig majd az EU jogszabályait is.
