Az Európai Unió egy birodalmi ambíciókat tápláló, jövőre vonatkozó vízió nélküli szervezet lett, az Egyesült Államoktól pedig nem várható, hogy az európai érdekeket figyelembe vegye – ezekről is beszélt a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttér-műsorában csütörtök este.
Schmidt Mária először 1956-ról szólt, amely szerinte történelemfordító cselekedet volt, olyan, amire az egész világ odafigyelt, és amire minden magyar mindig büszke lehet. Fő célja a szabadság, a függetlenség és az önrendelkezés kivívása volt, anyagi célja nem volt. Korábban nem volt arra példa, hogy egy tízmilliós nemzet nekiment volna a világ vezető hatalmának. Az egész világ szurkolt nekünk, elementáris felismerés volt, hogy a magyarok az életükért, a nemzeti megmaradásukért harcolnak. De annak soha nem volt realitása, hogy Magyarország – a humanitárius segítségnyújtáson kívül – segítséget kapjon a Nyugattól – fejtette ki. A nagyhatalmak eldöntötték 1955-ben, hogy kivonulnak Ausztriából.
Minket is kiengedhettek volna, de nem akartak.
A Nyugatnak nem volt érdeke, hogy győzzön a magyar forradalom – mondta. Napjainkban pozitívan emelgetjük a Nyugatot, de Trianonról is Nyugaton döntöttek, a második világháború végén a náci megszállás is nyugatról jött. Ezért
1956 üzenete az, hogy nekünk, magyaroknak kell harcolnunk magunkért.
– Ezt a leckét meg is tanultuk – hangsúlyozta. Schmidt Mária szerint az uniós csatlakozás közakarat volt, hogy a Kelethez csatolt Magyarország újra a Nyugathoz tartozzon. De az Európai Unió akkor nemzetek közössége volt gazdasági előnyökkel, a szuverenitás meghagyásával.
