– Minden fiatal jó valamiben, csak azt meg kell találni magában. És mi ebben segítünk – hangsúlyozta lapunknak az MH Területvédelmi Erők Parancsnokságán szolgáló Nagy Zsuzsa hadnagy a honvédelmi táborokról. Elmondása szerint a Magyar Honvédség 2016 óta szervez a Honvédelmi Minisztériummal és a Honvédelmi Sportszövetséggel karöltve táborokat, amelyek népszerűsége évről évre nő.
„Nyolc éve tíz táborral indultunk háromszáz férőhellyel, idén pedig már 118 tábort szerveztünk, amelyekre csaknem négyezren jelentkeztek”
– mondta.
A honvédelmi táborok koordinálásáért felelős Csepregi Balázs főhadnagy kifejtette, a táborokat olyan 12 és 18 év közötti magyar fiataloknak szervezik, akik érdeklődnek a honvédelem ügye iránt. Az idei év azonban különleges volt, ugyanis szerveztek két olyan tematikájú tábort, ahova a 18–25 év közötti korosztály jelentkezhetett. A táborok alapvetően ötnaposak, minden esetben bentlakásosak, és 22 500 forintba kerültek.
„A táborokat tematika alapján szervezik, és idén már 25 féléből válogathattak a fiatalok”
– emelte ki.
Komfortzónán kívüli élmények
Nagy Zsuzsa úgy folytatta, harcos tematikájú táborból szervezték a legtöbbet, azok voltak a legnépszerűbbek is. – Feltételezhető, hogy a 15-16 éves fiúk ebben az életkorban érik el azt a biológiai fejlődési stádiumot, amely az izomzat intenzív növekedésével jár együtt – mondta.
Csepregi Balázs elmondása szerint minden nap zászlófelvonással kezdődik, majd zászlólevonással végződik. A napindító program részét képezi a katonai jellegű testnevelés, majd rövid alaki foglalkozás következik, végül kimennek terepre. – Menedék építése, arcfestés, személyi álcázás, lövészet – sorolt példákat a programelemek közül Csepregi főhadnagy. Hangsúlyozta: a lövészetnek a maximális biztonság érdekében természetesen minden esetben csak a lézer, airsoft vagy paintball változatát próbálhatják ki a fiatalok, védőfelszereléssel, céltáblára.
Öt nap adrenalin
A tematikák újdonságaként említette a drónpilóta-, a kiber- és vegyvédelmi, az életmód-, valamint a Ludovika pályaorientációs tábort. Azt, hogy hogyan is kell elképzelni egy drónpilóta tábort, Csepregi főhadnagy egy példával szemléltette: miután a gyerekek megismerkedtek egy alapdrón használatával, felosztják őket kettő vagy akár több rajra, és felderítő feladatot kapnak.
„A szervezők úgy forgatják a csapatokat, hogy amikor a kijelölt raj egyik része irányította a drónt és fentről keresett egy célt, addig a csapat másik része rádión keresztül kommunikált velük, hogy irányítsák a célponthoz őket”
– magyarázta.
Hozzátette, a Honvédelmi Sportszövetséggel közösen idén már szerveztek ejtőernyőstábort is, ami azonban a 18–25 éves fiatal felnőtteknek szólt. – Ezek a táboraink is 22 500 forintba kerültek, egy kiegészítéssel: jelentkezés előtt el kellett menni egy repülőorvosi vizsgálatra, ami előfeltétel – hangsúlyozta. Mint mondta, az első két nap elméleti képzés van, a harmadik napon először tandemben ugranak, utána pedig már önállóan hajtanak végre repülőgépről ugrásokat.
„Az időjárástól függően a fiatalok a tábor végére összesen hat-tíz ugrást hajtanak végre, és az utolsó nap végére kapnak egy civil-polgári jogosítványt, amivel a civil életben is ugorhatnak”
– magyarázta. Csepregi Balázs hozzátette: a honvédelmi táborok kiemelt partnere a Honvédelmi Sportszövetség, amely több tábor szervezésében is kiemelt segítséget nyújt, az ejtőernyőstáborok szervezését is közösen végzik. – A táborokhoz mi formaruhával, eszközökkel, reprezentációs anyagokkal járulunk hozzá – fűzte hozzá Vigh Mihály, a Honvédelmi Sportszövetség kommunikációs és marketingvezetője. Kiemelte: a honvédelmi táborok a Honvédelmi Sportközpontokat is aktívan használják, az önvédelmi táborokat az intézmény felszereltsége miatt is jellemzően ott tartják.
Fókuszban a csapatszellem
– Azért, hogy a táborlakók között meg tudjuk teremteni az egységet, és még jobban ki tudjuk használni a rendelkezésre álló időt, idén egy pilot programot indítottunk, ez a Hadfi kihívás – jelezte Nagy Zsuzsa.
Elmondása szerint a program célja az volt, hogy a tábor tematikáján túl a gyerekek egy csapatversenyben vehessenek részt, amelyben kiemelt szerepet kapott a motiváció fenntartása és fejlesztése. A résztvevők a tábor kezdetétől a záróverseny napjáig fokozatos terheléssel készültek, hogy a zárónapon a lehető legjobb teljesítményt nyújthassák a versenyeken.
„Ha csak azt megtanulják a táborban, hogy egy stabil oldalfekvést hogyan kell végrehajtani, vagy nem tévednek el az erdőben, mert ismerik az alapvető turista jeleket, akkor azt mondom: már megérte megszervezni ezeket a táborokat”
– fűzte hozzá Csepregi főhadnagy.
Nagy Zsuzsa azt is kiemelte, hogy a versenyekkel tudják erősíteni a csapatkohéziót, hiszen a honvédség is az egységről szól. A csapatjátékokkal az is a cél, hogy a részt vevő gyerek minél több barátot tudjon szerezni, hiszen számos tudományos kutatás bizonyítja, hogy a középiskolai barátságok tartanak a leghosszabb ideig.
„A csapatjátékok díjátadóin mindig ki kell emelni azt, hogy miben volt jó az adott csapat, és a csapaton belül a csapattagok miben jók. Fontos, hogy mindig pozitív visszajelzést kell adni a táborozónak”
− hangsúlyozta, majd hozzátette: ez azért is nagyon fontos, hogy érezze minden fiatal, ő tudott teljesíteni, és biztos, hogy a tábor elejéhez képest valamiben jobb is lett. – Nincs olyan, hogy egy gyermek valamit nem tud. Ha nem megy, abban az esetben más úton kell eljutni odáig, hogy az adott feladatot meg tudja csinálni − szögezte le.
Fontos tapasztalat, hogy a csapatversenyeket magában foglaló Hadfi programhoz a táborozó gyerekek 98 százaléka csatlakozott, és senki nem bánta meg. – Élvezték azt, hogy barátokkal mennek haza, élvezték azt, hogy program van, versenyhelyzet van. Az a fontos, hogy a saját képességeik határait kitolják, és saját magukon lépjenek túl – fogalmazott.
