Bakondi György a rádióműsorban arról beszélt: egyre több uniós tagállamban érzékeli a lakosság az illegális migráció miatt romló közbiztonságot, az egyre feszültebb szociális ellátórendszert, és ez a migrációval összefüggő negatív vélekedés megjelent a politikai véleménynyilvánítás szintjén is. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kiemelte:
a nemzetállamok közvetlenül választott vezetői is érzékelik ezt az elégedetlenséget, az illegális migráció eddigi rossz megközelítését.
Emlékeztetett arra: Magyarországon a kormány 2015-ben megkérdezte az embereket arról, mi legyen a migrációval, és azóta következetesen ezt az álláspontot képviseli, vagyis, hogy a külső határokat őrizni kell, jogellenesen, erőszakosan nem lehet átlépni a határokat, és csak azok jöhetnek be, akik külföldön, nagykövetségen menekültstátust kaptak. Bakondi szerint a Soros-tervben foglalt évi egymilliós bevándorlás megvalósulni látszik, ennek hatásai pedig ma már a schengeni térséget fenyegetik.
Mint mondta:
több nemzetállam is a lakosság elégedetlenségének hatására nemzetállami intézkedéseket hozott, például visszaállította a határellenőrzést, igyekszik kitoloncolni az illegálisan az országban tartózkodókat, és csökkenti a juttatásokat, vagyis nem vár a brüsszeli megoldásra.
A belső határellenőrzés visszaállítása viszont veszélyezteti az EU egyik legnagyobb vívmányát, a schengeni rendszert – mondta, majd úgy fogalmazott: a schengeni övezet egy nagy politikai-gazdasági eredmény, és a lényege, hogy aki az EU külső határán belépett, annak a belső határokon már nem kell megállnia. Bakondi György hangsúlyozta: ez nemcsak a turisták számára előnyös, van gazdasági hatása is, például a vállalatoknak nem kell nagy raktárkészletet tartaniuk. A határellenőrzés visszaállítása azonban súlyos gazdasági következménnyekkel jár.
