A helyettes államtitkár emlékeztetett: a rendszerváltoztatást követő hónapokban a sorsukról beszélni merőknek szembe kellett nézni negyvenévnyi hazug szovjet propagandával, ami a győztesek hazugságát lenyelők szemében olyan náci kollaboránsoknak állította be őket, akik „megérdemelték sorsukat”. Azonban a kilencvenes években megnyílt a recski emlékhely, 1997-ben az áldozatok kaptak nyugdíj-kiegészítést, és a történészek nyíltan is elkezdhették gyűjteni az életútinterjúkat.
A kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. 2017-ben pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij robot-emlékhellyé varázsolta át azt a ferencvárosi bunkert, amely térben és időben is összekapcsolta a mai Budapestet az elhurcoltak emlékével
– mutatott rá.
A kormány segíti a kutatókat
Vincze Máté kiemelte: hatalmas előrelépést jelentett, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával és kitartó diplomáciai munka eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár hazahozta és a mesterséges intelligencia segítségével rekordidő alatt feldolgozta az Orosz Állami Hadilevéltár magyar fogolyanyagát. A 682 ezer fogolykarton 11 és fél millió adata már 2021 óta elérhető online.
Kutathatóvá vált ezáltal számos olyan ember története, akikről még a családjuk sem tudta biztosan, hogy azért nem ért haza, mert belefutott egy szovjet ellenőrzési pontba és elvitték – tudatta. – Saját múltunk megismerése, a Gulág-trauma feldolgozása elkezdődött, de még messze nem ért véget.
A kutatók munkája és felelőssége hatalmas, kutatásaikkal és publikációikkal igazságot kell szolgáltatniuk a meghurcoltaknak, hozzá kell járulniuk a generációkon átívelő traumák feldolgozásához.
Ehhez Magyarország kormánya minden segítséget meg fog adni, ahogy tette eddig is – fogalmazott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!