Idén Kincses Előd jogász és Mircea Dinescu költő kapta a Petőfi-díj a közép-európai népek szabadságáért elnevezésű kitüntetést, amelyet a Mol-székházban tartott ünnepségen adtak át. A XXI. Század Intézet és a Mol-csoport által szervezett ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke az átadóünnepségen kijelentette: a két díjazottnak különböző a vérmérséklete, a hivatása, illetve a történeti és kulturális háttere, de a szabadság szeretete erősen összeköti őket. A házelnök felidézte: 1989 őszén varázslat történt a díjazottakkal, amikor a lelkükben azonosan rezdültek a román forradalom idején. – A szabadság térségünkben olyan oszthatatlan, mint a biztonság, és ezekben mindenkinek részesülnie kell. Így van ezzel minden európai nemzet, még akkor is, ha ezt nem ismerik fel, azonban Budapesten felismertük és magunkévá tettük ezt az igazságot – mutatott rá.
Levegőben a harmadik világháború
Kövér László szerint a harmadik világháború a levegőben, a fejünk felett lóg, majd Petőfi Sándor Szörnyű idő című verséből idézett, ami a döghalálról szól. Úgy vélte, ez valójában az erkölcsi halált jelenti, aminek a veszélye minden nemzedékre leselkedik, így ránk is a XX. századi világháborúk és diktatúrák után, a globalizmus korszakában.
Nekünk az erkölcsi halált az jelenti, ha hagyjuk, hogy az abnormalitás legyőzze a normalitást, ami az európai gazdaságban is negatív következményekkel jár. A díjazottak reményt adnak arra, hogy a normalitás mindig megvédhető legyen az abnormalitással szemben
– vélekedett.
Ezután felidézte a kitüntetettek életpályáját. Kiemelte: magyarok és románok köszönettel tartoznak azért, hogy Kincses Előd megakadályozta az abnormalitás tombolását. Románia szerencsés, hogy van egy Mircea Dinescuja, ő ugyanis nem kapitulált a kommunizmussal és a posztkommunizmussal szemben – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
A szabadság a közös jó
Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója kijelentette: a mai díjazottak egy soknemzetiségű városból és egy kis faluból érkeztek. A két ember sorsa egyfelé tartott, mindkettejüket megtalálta a történelem, és összekötötte őket a szabadság szeretete. Kincses Előd és Mircea Dinescu életútja a szabadságvágy története. A szabadságnak nincs nemzetisége, címere vagy jelzője, továbbá nincs közép- és felsőfoka.
A főigazgató úgy fogalmazott: aggódva nézi a híreket, mert háborúk és krízisek törtek ki.
Nem úgy néz ki a világ, mintha a béke és a szabadság korszaka közelítene, de ma is vannak olyanok, akik ezeket hirdetik, és a reménytelenségben sem adják fel.
– Mi, magyarok sokszor átéltük ezt: 1848 márciusi ifjai, 1956 pesti srácai és lányai, a nyolcvanas évek végének a rendszerváltói, előttük tisztelgünk a Petőfi-díjak átadásával. Békét, boldog új évet és szabadságot kívánunk, hiszen a szabadság a közös jó – mondta Schmidt Mária.
Hernádi Zsolt: Ne engedjünk teret az abnormalitásnak!
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy nagy megtiszteltetés a Mol székházában a szabadságot ünnepelni, mert ez egy felemelő és igazságos dolog, amit meg kell becsülni. A Petőfi-díj annak a szimbóluma, hogy kötelességünk megemlékezni a szabadságharcosokról és a szabadságért folytatott küzdelemről. – Magyarként megtanultuk értékelni a szabadságot, mert többet kell tennünk érte, mint azoknak, akik beleszülettek, jövőnk pedig akkor van, ha kiállunk a saját igazunkért. A szabadságot sokan megpróbálják kisajátítani, pedig az tesz szabaddá, ha a szabadság a mindennapi életünk részévé válik – állította.
Úgy vélte, mindkét kitüntetett igazi példakép, életüket a szabadság iránti vágy köti össze. – Azért legyünk szabadok, hogy emberként élhessünk. Szabadság és önrendelkezés nélkül nincs jövő sem a közösségek, sem az egyének számára, ezért mindenkinek tennie kell.
Tanuljunk a díjazottak példájából, tegyünk azért, hogy szabadok maradhassunk, és ne engedjük, hogy mások ránk erőltessék az abnormalitást
– szólított fel Hernádi Zsolt.
Kincses Előd polgárháborút akadályozott meg
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke Kincses Előd méltatásában kijelentette: az ügyvéd megalkuvás nélkül hozott meg súlyos döntéseket, nélküle elvesztek volna a szabadság, az igazságosság és az áldozathozatal képviselte értékek. Emlékeztetett: a marosvásárhelyi események nyomán a román szélsőséges elemek támadásának középpontjába került, ezért évekre emigrálni kényszerült, és Magyarországon keresett menedéket, ami nagyon megviselte. Később visszatért Erdélybe, jelenleg ügyvéd és közéleti szereplő, de a pártpolitikát maga mögött hagyta.
Történelmi érdeme, hogy gátat vetett a polgárháború kialakulásának magyarok és románok között, követelte a magyarság helyzetének rendezését, ezzel kiváltva a román nacionalisták ellenszenvét.
– Kincses Előd rászolgált a Petőfi-díjra, még ellenfelei elismerését és csodálatát is kivívta – mondta Szili Katalin.
Kincses Előd jogász elmondta: nem szerénykedik, büszke arra, amit tett, hogy megállította két gyárban és a főtéren a több mint tízezer székelyudvarhelyi ember Marosvásárhelyre özönlését, ami lényeges dolognak bizonyult. Felidézte, amikor otthonról el kellett menekülnie, de később visszatérhetett, majd mesélt politikai küzdelmeiről. Fontosnak nevezte, hogy megbecsüljük az értékeinket.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Mircea Dinescu méltatásában arról beszélt, hogy a szabadságharcosok egy kicsit megváltanak bennünket. Felidézte emlékeit a költőről, a gyermekkori emlékeiről és arról, hogy milyen érzéseket keltett benne Mircea Dinescu munkássága, majd megköszönte neki az élet szeretetét.
Mircea Dinescu költő a romániai forradalom eseményeiből humoros emlékeket idézett fel, például amikor a kedvezőtlen időjárás miatt egy nappal elhalasztották a forradalmat. Visszaemlékezett, hogy tevékenysége miatt kivették az irodalomtankönyvből, de bekerült a történelemkönyvbe, viszont később abból is kivették. – Lehet, hogy majd a természetrajzkönyvben leszek Tőkés Lászlóval együtt formalinban tartósítva – ironizált a költő. Emellett felidézte azt is, amikor elnyűtt, csíkos pulóverében bemondta a tévében, hogy Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor elmenekült.
A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére. A kitüntetéssel a régió és világ azon kiemelkedő személyiségeit ismerik el, akik személyes helytállásukkal, a szabadságért hozott személyes áldozattal mutattak példát, mozdították előre a szabadság ügyét.
