Várható volt a részükről a mostani műbalhé, amit ugyanakkor igazi érvekkel nem tudnak alátámasztani, csak az általános ideológiai kritikájukat – fogalmazott a Mandinernek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője annak kapcsán, hogy a népsségváltozások miatt átszabják a választókerületek határát, amit a baloldal támadásként él meg.
A valóság szerinte az, hogy a fővárosban és Pest vármegyében a Fidesz többsége – legalábbis a tavaszi önkormányzati és EP- választások alapján – kérdéses. Tehát nem állítható, hogy ezeket az átalakítások bármennyire is a kormánypártok előnyét szolgálná.
A városok inkább kormánykritikusak vagy liberálisok. Az NVI elnöke javasolta, a törvény pedig kötelezővé teszi ezeket az átalakításokat. A lényeg, hogy mindenki tudta, jönni fog ez a módosítás
– hangsúlyozta Mráz Ágoston. Szerinte az a szemlélet, amelyik kimatekozza az állítólagos választási eredményeket, egyrészt nem számol a választópolgárok migrációjával, amely jelentős lehet a városokon belül, másrészt nem számol azzal, hogy Budapestről egy kifelé tartó migráció figyelhető meg Pest vármegyébe. Teljesen átalakult a főváros és az agglomeráció társadalmi szerkezete. Harmadrészt a szavazatokat egyszerűen csak darabnak tekinteni teljesen téves szemlélet.
Törvényi kötelezettség a választókörzetek kijelölése
A javaslat előzménye, hogy Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke konkrét javaslatokat fogalmazott meg a törvényhozásnak a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választások nyomán az Országgyűlésnek benyújtott beszámolójában.
Ahogy az elnök felhívta a figyelmet, általános tendencia, hogy az országos népesség, s azon belül az egyes vármegyék – ideértve Budapestet is – lakosság- és választópolgárszáma csökken, ez alól Pest vármegye és Győr-Moson Sopron vármegye tekinthető kivételnek, ahol emelkedés figyelhető meg: Pest vármegyében 2010-ről 2022-re a választópolgárok száma közel 90 ezerrel, Győr-Moson-Sopron vármegyében közel 2500-zal növekedett, míg Budapesten a választópolgárszám 87 ezer fővel csökkent.
Fentiekre tekintettel Nagy Attila arról tájékoztatott beszámolójában, hogy Pest vármegye 2., 3., 5., 6., 7.,8. és 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében több mint 20 százalékkal meghaladja az országos átlagot, ezért a vonatkozó törvény alapján 2024 végéig a választókerületi beosztás módosítására van szükség– írja a Mandiner.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény ugyanis kimondja: amennyiben egy egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos átlagtól 20 százalékban bármelyik irányba – azaz felfelé vagy lefelé – eltér, az Országgyűlésnek módosítania kell a választókerületek határait, hogy ne legyen aránytalan a mandátumelosztás. Nagy Attila szerint a Pest vármegyén belüli egyes választókerületek között területi módosítással a gyakorlatban nem teremthető meg a jogszabályoknak való megfelelés, hiszen az országos átlagtól való eltérés a jelenlegi 12 mandátumszám mellett nem csökkenne 15 százalék alá, valamint a demográfiai folyamatok alapján további népességgyarapodás prognosztizálható.
Pest vármegyét két fővel többen képviselhetik
Az egyenlő választójog minél szélesebb körű biztosítása tehát kizárólag a Pest vármegyei mandátumok számának növelésével érhető el.
Az NVI-elnök emellett javaslatot tett Somogy, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Tolna Vármegye egyes körzeteinek módosítására is. Az igazságügyi bizottság által megtárgyalt, és az Országgyűlésnek benyújtott indítvány tulajdonképpen csak lekövette az NVI elnökének javaslatát.
Az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán három olyan választókerület volt Budapesten, amelynek a választópolgári létszáma alacsony volt, emellett a főváros belsejében a népességcsökkenés indokolja az itt található választókerületek módosítását. A legfontosabb módosítási javaslatok:
Budapesten kettővel kevesebb választókörzet lenne: 18 helyett csak 16 egyéni képviselő juthatna be innen az Országgyűlésbe. Pest vármegyében ezzel együtt kettővel több körzetet hoznának létre, így innen 12 helyett 14 képviselő kerülhet a törvényhozásba 2026-ban. Csongrád-Csanád vármegyében nem változott az ottani körzetek száma, (amiből négy van), csupán a határokat módosították. Ugyanez a helyzet Fejér vármegyében.
A törvény indoklása szerint a választókerületek országos számának változatlansága miatt a Pest vármegyéhez hozzáadott két választókerülettel és Budapest főváros választókerület-számának módosításával biztosítható a törvényi követelményeknek való megfelelés.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
