A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) a drogpolitika radikális átalakítását és a Nemzeti drogellenes stratégiában lefektetett zéró tolerancia feladását szorgalmazza, mert követendőnek tartja azokat a külföldi példákat, ahol a dekriminalizáció és legalizáció már megtörtént – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, az MHB úgy véli: a teljes tiltás nem hatékony eszköz a kábítószer-probléma kezelésére, és az ártalomcsökkentés érdekében inkább egy humánusabb megközelítést kellene alkalmazni. A DKI leszögezte: a zéró tolerancia feladása veszélyeztetheti a közbiztonságot, növelheti a kábítószer-fogyasztást, és hosszú távon káros társadalmi hatásokhoz vezethet.
Soros „jogvédői” a bűnözők érdekében lépnek fel
A kábítószer-kereskedőkkel, terjesztőkkel és használókkal szembeni zéró tolerancia drogpolitika lényege, hogy egyértelmű és szigorú szabályokat állít fel a kábítószerek használatáról és birtoklásáról, a bűnüldözést pedig az elrettentés eszközévé teszi. Ennek célja a társadalmi normák fenntartása és a közösségek védelme, különösen a fiatalok megóvása a drogokkal kapcsolatos veszélyektől. A MHB egyik fő profilja, hogy a fogvatartottak jogainak védelmével foglalkozik, emiatt azonban gyakran szemet huny olyan problémák felett, mint a börtönökben egyre szaporodó kábítószer-használat.
Ezt megakadályozandó húztak fel plexifalakat a fogdákban, ám a Soros György által támogatott szervezet azt állítja, hogy ennek nincs értelme és „drákói szigorításként” tekintenek rá.
Ugyancsak problémáznak azon, hogy az elítéltek csak fénymásolt formában kaphatnak leveleket és fényképeket. A büntetés-végrehajtás arra hivatkozva hozta meg ezt a döntést, hogy a hozzátartozók több esetben drogba áztatták a papírokat, így próbálva tiltott anyagokat juttatni a börtönökbe. Az MHB tud erről, mégis kritizálják, pedig az intézkedés szigorú, mindenkire egyformán vonatkozik és további bűncselekményeket lehet megelőzni vele – mutatott rá a DKI.
Hazánk ellen, Brüsszel mellett
Egyik cikkében a MHB sorra veszi azokat az ügyeket, amelyek Magyarország szempontjából fontosak, és az Európai Unió bíróságán zajló eljárásban vesznek részt. Ezek közé tartozik az orvosi kannabisz gyógyászati felhasználásáról szóló szavazás is, ahol Magyarország az elfogadott uniós állásponttal ellentétesen szavazott.
Nem meglepő módon az MHB az EU álláspontja mellett foglalt állást, szorgalmazná a cannabis orvosi felhasználását – akárcsak a szintén Soros által finanszírozott TASZ és Jogriporter – annak ellenére, hogy a cannabis bizonyos összetevőinek esetleges gyógyító hatása egyelőre még nem bizonyított.
Ráadásul ezek a szervezetek azt sem veszik figyelembe, hogy a marihuána több káros, mint pozitív hatást hordoz.
A dekriminalizáció támogatói gyakran azzal érvelnek, hogy a drogfogyasztók kriminalizálása megbélyegzést eredményez, és megnehezíti a segítségnyújtást. Ez az érv azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a zéró tolerancia nem öncélú büntetést jelent, hanem az egyén és a társadalom védelmét. Az illegális szerek, például az opiátok vagy a szintetikus drogok súlyos függőséget okozhatnak, és olyan életminőségbeli romlást eredményezhetnek, ami nem csupán az egyén, hanem a közösség számára is terhet jelent. A kriminalizáció pedig segít abban, hogy a fiatalok, akik sokszor kíváncsiságból vagy a kortársak hatására próbálják ki a szereket, tartózkodjanak a drogfogyasztástól – magyarázta a DKI.
Magyarország nem legalizál
Hangsúlyozták: a zéró tolerancia politikája nem csupán egy büntető eszköz, hanem a társadalmi rend és biztonság megőrzésének kulcsfontosságú eleme.
A droghasználat és -kereskedelem kriminalizálása egyértelmű üzenetet közvetít: Magyarország nem kívánja elfogadni és legalizálni a kábítószerek használatát.
A Magyar Helsinki Bizottság enyhítési javaslatai a börtönökben és azokon kívül rövidtávon csábítóak lehetnek, de hosszú távon megnövelhetik a drogfogyasztásból eredő társadalmi kockázatokat – mutatott rá a szakmai szervezet.
