Olyan módszertant dolgoztak ki magyar kutatók a GDP felváltására a fenntarthatósági fordulat érdekében, amely megmutatja gazdasági tevékenységünk negatív hatásait, és további információkat nyújt a szükséges beavatkozáshoz – hívta fel a figyelmet Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke a World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) plenáris ülésén a Pesti Vigadóban.
A volt államfő kifejtette: a magyar javaslat három módszertan, az sGDP, a Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor (SPFI), valamint a GDP-n túli jóléti mutató (WBGI) kombinált alkalmazása a fenntarthatósági fordulat értelmezéséhez.
A számítás alkalmas egy teljesebb kép megalkotására, a gazdasági-társadalmi-környezeti folyamatok jobb megértésére, a könnyebb döntési helyzet előidézésére, a kockázatok csökkentésére
– hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ha a gazdasági működés során okozott negatív externáliákat, például a vízszennyezést, a termőföld degradációt, a biológiai sokféleség csökkenését, az erdők pusztítását, az óceánok túlhalászását nem számítjuk be, akkor azért társadalmi szinten fogunk nagyon magas árat fizetni.
Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem
– mutatott rá. Kitért arra, hogy a fenntarthatóságra koncentráló sGDP célja, hogy a GDP-ben eddig láthatatlan, sőt sokszor negatív előjelű társadalmi és gazdasági költségeket láthatóvá tegye.
A Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor nyomon követi a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás sajátosságait, amelyek a GDP mérésében nem tükröződnek. A GDP-n túli jóléti mutató (WBGI) pedig a társadalmi jólét szintjén értelmezi, teszi összehasonlíthatóvá az egyes országokban zajló fenntarthatósági fordulatot.
A WSF plenáris ülésének péntek délelőtti részében az ENSZ idén őszi Jövő csúcstalálkozója című rendezvénye eredményeit, a világ vezetői által elfogadott Paktum a jövőért dokumentum megvalósulását vitatják meg a részvevők, tudósok, politikusok, nemzetközi szervezetek képviselői.
