A fővárosi drogstratégia az ártalomcsökkentésre épül, amely lehetővé teszi a drogfogyasztók számára a szerhasználat folytatását steril és biztonságos környezetben, anélkül, hogy célul tűzné ki a teljes szermentességet. Az ilyen programok – például tűcsere, drogfogyasztói helyiségek – ugyan csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat, de hosszú távon fenntartják a függőség problémáját.
Ez pedig szöges ellentétben áll a Nemzeti Drogstratégia zéró toleranciát és teljes felépülést hangsúlyozó szemléletével.
Éppen ezért a fővárosi Fidesz-frakció a drogstratégia visszavonását és teljes újragondolását javasolja a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén.
A fővárosi önkormányzat által támogatott, úgynevezett ártalomcsökkentő programok ugyanis oda viszik a segítséget, amire a szerhasználóknak abban a helyzetben szükségük van, anélkül, hogy megkövetelnék tőlük a teljes szermentességet. Így például tájékoztatást, hideg vizet biztosítanak a szórakozó fiataloknak, pihenőhelyet az utcai szerhasználóknak, steril eszközöket a fertőzések megelőzésére (tűcsere) vagy gyógyszerekkel helyettesítik az illegális szereket.
A stratégia így több ponton normalizálja a droghasználatot. A drogbevizsgáló pontok és drogozószobák bevezetése azt sugallja, hogy a kábítószer-fogyasztás elfogadható alternatíva. Ez káros üzenet a fiataloknak, akik a társadalom legérzékenyebb rétegét alkotják.
A statisztikák szerint a fiatalok egyre korábban próbálják ki a kábítószereket – ma már 14 éves korban is gyakori az első találkozás. A fővárosi stratégia nem ad megfelelő választ erre a súlyos problémára.
Miközben a drogprobléma kezelésének legfontosabb eleme a megelőzés lenne, a fővárosi stratégia erre alig helyez hangsúlyt. A prevenciós programok száma csökkent, sok iskolába és közösségi térbe nem jutnak el. A jelenlegi programok többnyire az elrettentésre alapoznak, ami nem hatékony, és a hiteles edukáció hiányában a fiatalok számára sem vonzó.
Liberális aktivisták a stratégia mögött
A stratégia kidolgozásából a társadalmi egyeztetés is hiányzott, ugyanis a dokumentum elkészítésekor mindössze 44 ember véleményét kérték ki, akik közül csupán 36-an voltak budapestiek. Ez a minta sem méretében, sem összetételében nem reprezentatív. A dokumentum megalkotása során ugyanakkor a főváros balliberális vezetése nem felejtette el kikérni azon ultraliberális aktivisták és szakértők véleményét, akik a drogliberalizáció mellett kampányolnak.