– Mindig csodálom, ha a kormánynak egy olyan párt akarja meghatározni a külpolitikai irányvonalat,
amely a legutóbbi választáson is súrolta a parlamenti bejutási küszöböt
– reagált a parlamentben Illés Boglárka az LMP frakcióvezetőjének felszólalására. Ungár Péter napirend előtt arról beszélt, Magyarországnak jó kapcsolatokra kell törekednie az Egyesült Államokkal, továbbá károsnak nevezte, hogy az Egyesült Államok elnökválasztásán a teljes kormányoldal az egyik jelöltnek, a republikánus Donald Trumpnak drukkol, a miniszterelnök az ő győzelmétől tette függővé a magyar–amerikai kapcsolatok alakulását. A politikus azt is
problémásnak látja, hogy a momentumos Cseh Katalin, aki várhatóan országgyűlési képviselő lesz, Kamala Harrisnak kampányol Atlantában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában arra is felhívta a figyelmet,
2022-ben világossá vált, megérkeztek a guruló dollárok a baloldali összefogáshoz, amely miatt ezen pártok zárójelbe tették a magyar érdekeket.
A Momentum és a DK is bakot lőtt
Míg Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint tabutémát jelentenek a kötelező oltások, a párbeszédes Mellár Tamás a gazdasági adatokról kérdezte a kormányt, a Jobbik pedig az autósportrendezvények ellehetetlenítéséről beszélt. A Momentum egy komáromi szakképző iskola szexuális zaklatással vádolt volt igazgatójának ügyében bírálta a kormányt, mire Zsigó Róbert úgy reagált, a rendőrség az ügyben nyomozást folytat, az érintett tanár már nem tanít az iskolában.
– A kormánynak az ellenzékkel szemben nemcsak az elmúlt hónapokban lett fontos a gyermekvédelem, hanem 2010 óta folyamatosan szigorítja az ezzel kapcsolatos szabályokat. Az ellenzék ugyanakkor ebben nem volt partner, és egyetlen gyermekvédelmi jogszabály-módosítást sem támogatott a parlamentben
– hangsúlyozta az államtitkár.
Napirend előtt szó volt még a nemzeti konzultációról, amelyet a DK-s Varju László bírált, sürgetve az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást, és megemlítette a tízparancsolat betartását.
– Mindig van egy sajátos bája, amikor a tízparancsolatból oktat valaki, akit a választási eljárás elleni bűncselekmény miatt ítéltek el, illetve más ügyben eljárás van ellene
– szúrt oda válaszában Hidvéghi Balázs, kiemelve, Kiss László DK-s óbudai polgármester már a börtöncellából hívja össze a képviselő-testületi üléseket. Emlékeztetett, amikor a baloldal volt kormányon, az „katasztrófakormányzás” volt: a gazdaságot csődbe vitték. Mára azonban a minimálbér és a garantált bérminimum több mint háromszorosára nőtt a baloldali kormányzás idején fizetetthez képest, egymillióval többen dolgoznak, Magyarország munkaalapú gazdasággá vált.
Lendületben az új gazdaságpolitika
Az 1956-os forradalom leveréséről beszélt Latorcai János (KDNP), aki szerint ma is fel kell tenni a kérdést, kinek az örökségét viszik tovább, a forradalmárokét vagy az őket elárulókét? Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az árulók vérbe fojtották a forradalmat, de nem tudták vérbe fojtani a magyar szabadság és szuverenitás eszméjét.
– Akkor is voltak olyanok, akik a magyar érdekek helyett a külföldi érdekeket helyezték előtérbe és szolgai módon kiszolgálták a kommunistákat
– fogalmazott.
– Brüsszel új gazdasági hidegháborút akar Magyarországra kényszeríteni, elő akarja írni, kivel kereskedhetünk és kivel nem – mondta napirend előtt Barcza Attila (Fidesz), aki szerint Magyarország az egyetlen ország az unióban, ahol a sorskérdésekről megkérdezik az embereket és rendre figyelembe veszik a véleményüket. Ezen elvek mentén hirdették meg a gazdasági konzultációt, amelyen megkérdezik a magyarok véleményét az új gazdaságpolitika elemeiről. Válaszában Fónagy János azt mondta,
a kormány célja, hogy 2025-ben a gazdaság három százalék felett bővüljön, aminek alapját a gazdasági semlegesség teremti meg.
Kitért a kormány által kidolgozott 21 pontos gazdasági akciótervre, amely jelentős forrást juttat a magyar gazdaságba. – Ennek köszönhetően a magyar gazdaság dinamikus ütemben fog bővülni és a várakozások szerint jelentős növekedés köszönt be 2025 harmadik negyedévében – emelte ki.
