Az év első tíz hónapjában a globális átlaghőmérséklet 0,71 fokkal magasabb volt az 1991–2020 közötti átlagnál, míg 0,16 fokkal meghaladta a múlt év hasonló időszakának átlagát.
Október különösen kiemelkedő hónapnak bizonyult, mivel a globális átlaghőmérséklet 1,65 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szinthez képest. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat szerint ezek az adatok új rekordokat állítanak fel, amelyek rámutatnak a klímaváltozás gyorsuló ütemére.
Tavaly októberhez képest tehát az idei október merőben eltért, és több szokatlan éghajlati jelenség ment végbe.
Szélsőséges csapadékingadozások
Világszerte jelentős csapadékingadozásokat figyeltek meg októberben. Például
Spanyolország egyes régióiban súlyos áradások és villámárvizek okoztak problémákat,
amelyek miatt emberek százai kényszerültek elhagyni otthonukat. Ezzel szemben Kelet-Európában és az Egyesült Államok nagy részén rendkívül száraz időjárás uralkodott.
Az ilyen szélsőséges események egyre gyakoribbá válhatnak a globális felmelegedés hatására, mivel a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb esőzéseket eredményez, ugyanakkor hosszabb száraz időszakokhoz is vezethet.
Tengeri jégtakaró visszahúzódása
Az Északi-sarkvidék és az Antarktisz tengeri jégtakarója továbbra is az átlag alatti szinten maradt. Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az idei októberben a hetedik legalacsonyabb értéket mutatta a mérések kezdete óta.
Az Antarktiszon már hat hónapja folyamatosan rekord alacsony jégkiterjedést regisztráltak.
A tengeri jég visszahúzódása aggodalomra ad okot, mivel ez hatással lehet az óceáni áramlatokra és az időjárási mintákra, tovább súlyosbítva a klímaváltozás hatásait. A kevesebb tengeri jég azt is jelenti, hogy a napsugarak visszaverése csökken, így még több hő marad a Föld légkörében, ami tovább növeli a globális felmelegedést.
