A tűzvizsgálók a legapróbb jelekből is rájönnek, hogy mi okozta a tüzet, és azt is meg tudják mondani, hogy hol keletkezett. Ez a munkája Nógrádi Csabának is. Az alezredes a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálója, és azt mondja, a valóság nem az, amit a Helyszínelők című sorozatban látni a tévében.
Ha olyan tűz történik, amely vizsgálatot igényel, akkor a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat munkatársai a helyszínre mennek, elvégzik a helyszíni szemlét, adatokat gyűjtenek, fényképeket készítenek, tanúkat hallgathatnak meg, és mintákat is vesznek a helyszínen – mondta a Délmagyarországnak a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálója.
Az alezredes rámutatott: a tűzvizsgálók már első ránézésre meg tudnak állapítani sok mindent, de a mintavételekre például azért van szükség, hogy kiderüljön, használt-e valaki égésgyorsító anyagot, például benzint.
A tűzvizsgálat sikerének érdekében fontos a helyszín rekonstruálása. Volt példa arra, hogy az oltáskor szétszórt bútorokat és más eszközöket ugyanúgy visszaállítottuk, ahogyan a tűz kitörése előtt voltak, és így sikerült rájönni, hogy mi okozta a tüzet
– idézte fel az alezredes.
Az esetek többségében elektromos hiba okozza a tüzet. A tűzvizsgálatra hatvan napja van a hatóságnak, és ezt egyáltalán nem úgy kell elképzelni, mint a Helyszínelők című tévésorozatban, viszont a tűzvizsgáló munkája tulajdonképpen nyomozás. Csak neki nem azt kell kiderítenie, hogy ki okozta a tüzet, hanem azt, hogyan és hol keletkezett. Érdekes tapasztalat, hogy a gyújtogatók sokszor a helyszínen vannak, és nézik a „művüket”.
