A képzések során párhuzamosan több teremben zajlanak az előadások, ahol a résztvevők – többek között jegyzők, rendőrök, hatósági állatorvosok és civil állatvédők – célcsoportjuknak megfelelő, specifikus ismereteket sajátíthatnak el. A helyszíneken 70–100 fő vesz részt, biztosítva, hogy az oktatás releváns és gyakorlatias legyen. A nagy sikerre való tekintettel 2025-ben az országjárás intenzíven folytatódik, tovább erősítve az állatvédelmi szereplők közötti együttműködést és szakmai fejlődést.
Megkezdte a kormány a szaporítók elleni fellépést
Idén a kormány betiltotta a vásárokban az kutyák és macskák árusítását, emellett a büntető törvénykönyvbe is bekerült az illegális szaporítás fogalma.
– Lépésről lépésre szeretnénk mindent megtenni az illegális szaporítók ellen, hiszen ki kell mondanunk: kétfajta út létezik. Az egyik az, hogy tenyésztőtől vásárolunk, és ezáltal tudjuk azt, hogy a társállat minden állatjóléti intézkedést betartó személytől kerül hozzánk. A másik út, hogy elmegyünk egy menhelyre és örökbe fogadunk, ahol átesünk azon a felkészítőn is, amit minden menhely egy örökbefogadás előtt megtart. A harmadik út az illegális szaporítók irányába mutat. A büntető törvénykönyvbe is beemeltük az illegális szaporító fogalmát, ezt Európában egyedülállóan tettük meg, a cselekményért öt évig terjedő szabadságvesztés is járhat – mondta a kormánybiztos.
Ovádi Péter hozzátette: a mostani kormányrendelet-módosítás azt tartalmazza, hogy az állatvásárokon kutyákat és macskákat ne lehessen árusítani.
– Gondoljunk bele: az autó hátuljából, kis ketrecekből árulták ezeket a szerencsétlen állatokat, a környezet az állatjólétnek egyáltalán nem felelt meg. Mindent meg fogunk tenni továbbra is az illegális szaporítók ellen. Sok olyan nyilvánosságra kerülő eset van, amely fel is hívja arra a figyelmet, hogy még vannak szaporítótelepek, amiket fel kell számolni. A legutóbbi nagy visszhangot kapott eset kapcsán egy külföldi nő egyik telepéről mentettük ki az állatokat civilekkel, hatóságokkal, rendőrséggel összefogva. Több mint háromszáz állatot helyeztünk el, felvetődik tehát a kérdés: ha valaki Ausztriában el van tiltva az állattartástól, ezt Magyarországon miért nem látjuk. Egy frissebb eset, hogy egy francia nő is ugyanilyen szaporítótelepet tartott itt. Kezdeményezezem – hiszen az állatjólét most a mi EU-biztosunkhoz tartozik – hogy legyen egységes adatbázis arról, kik vannak eltiltva állattartástól, hogy Magyarországon ne tudják azt folytatni, amitől a hazájukban eltiltották őket – jelentette ki az az állatvédelemért felelős kormánybiztos.
Több helyen megjelent, hogy az állattal való koldulás sem felel meg az állatjólétnek, kihasználják az állatokat anyagi haszonszerzésre. A kormánybiztos megkezdte ez ügyben a tárgyalásokat, előrelépés várható, ugyanis több polgármester támogatná e tevékenység szankcionálását, mert abban egyetértés van, hogy fel kell lépni ellene.
Szilveszterkor társállatainkért felelőek vagyunk
Az állatvédelem egyik legvitatottabb kérdése a szilveszteri tűzijátékozás szabályozása. Budapesten, az V. került jelentős részein betiltották a tűzijátékozást. Az általános szabály az: szilveszter estéjén 18 órától másnap reggel hat óráig, ahol az önkormányzat külön nem szabályozza, ott lehet tűzijátékot használni. A kormánybiztos aláhúzta: a törvényeket mindenkinek be kell tartania, ez a legfontosabb, amikor erről a kérdésről beszélünk.
– Nekünk, állattartóknak is van felelősségünk, hiszen nekünk kell gondoskodnunk az állatunk nyugodt körülményeinek biztosításáról. Az állattartóknak ez egy nehezebb időszak, búvóhelyet kell biztosítanunk az állatoknak, olyan környezetet, amely megóvja őket a hang- és fényhatásoktól. Aki pedig a szilveszteri tűzijátékozás lehetőségével él, ne kell tartania a szabályokat. Csak azon a helyen és abban az időszakban használhatják a pirotechnikai eszközöket, amikor az megengedett. Ebben az esetben talán elkerülhetők a konfliktusok is. Azt gondolom, kommunikációval nagyon sok minden megoldható. Természetesen azt szeretném, ha minél kevesebben élnének a tűzijáték adta lehetőséggel, és olyan helyeken tennék, ahol ezzel a társállatos kapcsolatrendszereket nem érintik – hangsúlyozta Ovádi Péter.
Ezen túlmenően a kormánybiztos nyomatékosította, hogy hazánkban a petárdázás jogszabályellenes tevékenység, már a birtoklása is szabálysértésnek minősül.
Azon túl, hogy jogszabálysértést követ el, aki petárdázik, nagymértékben veszélyezteti mind az emberek, mind az állatok testi épségét, egészségét. További jogszabályi előírás, hogy az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek időtartama alatt az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.
Borítókép: Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos (Fotó: Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!