– Amikor arra gondolunk, hogy az állatvédelemben kiket kell támogatni, akkor biztos, hogy az első helyen a civil szervezetek állnak, rengeteg mindent köszönhetünk nekik. Az ötszázmillió forintos keretösszegű pályázatot 2024 első negyedévében ismét meghirdettük, rekordszámú kérelmet bíráltunk el, és 277 állatvédő civil szervezet kapott pályázati úton forrást ebből a keretből.
Minden eszközzel szeretnénk segíteni az ő munkájukat, ezért a 2025-ös költségvetés is tartalmazni fogja az ő támogatásukat
– mondta lapunknak Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos. Ovádi Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy amikor állatvédelemről beszélünk, akkor beszéljünk ahhoz a hárommillió emberhez is, akik állatot tartanak.
Együttműködést kötöttek a MÁV-val és a Volánbusszal. Elindították a Művészek az állatvédelemért programot, a Thália Színházban és a Turay Ida Színházban a darabok előtt előadásokat tartanak a a gyermekeknek az állatvédelemről.
Az év elején együttműködési megállapodást kötött a kormány a MÁV Zrt., a MÁV–HÉV Zrt. és a Volánbusz Zrt.-vel az elkóborolt állatok hazajuttatása és a felelős állattartás népszerűsítése érdekében.
Az állomásokon kiemelten fontos az állatok tulajdonosának felkutatása, hogy a kóbor állatok száma csökkenjen, a gazdás állatok pedig visszakerüljenek a számukra biztonságos közegbe.
A Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány öt transzponder leolvasót és azok használatáról szóló információs táblákat adott át partnereinek, és további állatbarát megoldásokat is alkalmaznak az állomásokon. A MÁV Zrt. és a MÁV–HÉV Zrt elhelyezte a transzponder leolvasókat a veszprémi, a székesfehérvári, az esztergomi és a kaposvári vasútállomásokon, valamint Szentendre végállomáson is.
– A Művészek az állatvédelemért programban a Thália Színházzal és a Turay Ida Színházzal együttműködésben 2024 februárjától szemléletformáló állatvédelmi előadásokat szerveztünk a gyermek- és ifjúsági előadások kezdetén, ahol egy színművész a jelenlévő négylábú kedvence segítségével hívta fel a figyelmet az állatvédelem és a felelős állattartás fontosságára – hangsúlyozta Ovádi Péter. Az előadások két fontos tényezőt ötvöznek: az élő állatokkal való találkozást és az élménypedagógia alkalmazását. Az élő állatokkal való találkozásnak számos pozitív hatása lehet a gyermekek fejlődésére és a tudatos állattartásra való nevelésre, az élmény pedig segíthet az állatokkal való kötődés és az empátia kialakításában. A program részeként a Turay Ida Színház előadásain több mint négyezer gyermek és kísérőik vettek részt.
2025 elején a programhoz várhatóan újabb színházak csatlakoznak.
A kormány 2024-ben másfél millió forinttal támogatta a Pannon Várszínház Pablo és Picasso című gyermekelőadás létrehozását, amelynek célja az állatvédelem fontosságának tudatosítása a legfiatalabb generációkban.
– Rengeteg ismert embert vonunk be az állatvédelmi kampányunkba. Amikor állatvédelemről beszélünk, sokszor leszűkítjük az állatkínzás eseteire, a szaporítók elleni küzdelemre és menhelyi problémákra, de emellett szólnunk kell kormányzati szintről a hárommillió állattartóhoz is, hogy minél többet tudjanak meg az állatvédelemről, és hogy ők felelős állattartók tudjanak lenni. 2025-ben megújul az ingyenes Gazdijogsi program, hogy ne csak a gyermekeket edukáljuk, hanem a felnőtteket is, jövő évben ez fontos programunk lesz – húzta alá a kormánybiztos. A Gazdijogsi képzés átfogó elméleti és gyakorlati tudást kínál az állattartóknak. A program 2024-ben került át a Nébihtől a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány kezelésébe, amelynek célja a Gazdijogsi modernizálása, kibővítése és egy új, felhasználóbarát online platform létrehozása.
Szinte a teljes országot lefedi az állatvédelmi edukáció
A gyerekek edukációja sikertörténet a magyar állatvédelemben, az állatvédelmi témahét kapcsán mindig szóba kerül: a gyermek a jövő állattartója.
– A mi generációnk nem kapta meg az állatvédelmi oktatást. Azt látjuk, hogy a magyar társadalom nagyon állatszerető társadalom, viszont a felelős állattartás hagy kívánnivalót maga után. Az állatvédelmi témahét edukációra tökéletes, hiszen két hétig erre reflektálnak azok az intézmények, amelyek ebben részt vesznek, és már mondhatjuk, hogy majdnem teljes a lefedettség, hiszen 315 ezer gyermeket tudtunk bevonni ebbe a programba, ez több mint kétezer oktatási intézményt jelent. Célkitűzésünk volt, és meg is tudtuk valósítani, hogy gyermekotthonokba is eljussunk. Azt gondolom, hogy egy olyan társadalom fog felnőni, amelynek az állatvédelem már alapfogalom – mondta Ovádi Péter, aki munkatársaival azon dolgozik, hogy a magyar oktatásba belecsempésszék a mindennapos állatvédelmi edukációt a pedagógusok állatvédelmi képzésein keresztül.
– Most már látszik, hogy azok az iskolák, amelyek az állatvédelmi témahéten részt vesznek, mennyi gektenek az oktatásba. Az állatvédelmi oktatáshoz tudás is kell, nekünk az első lépésünk volt, hogy felkészítettük a pedagógusokat a témában. Első szóra jöttek, ingyen és bérmentve állnak mellénk. Nem elég egy-egy foglalkozás, hanem olyan szemléletű pedagógusok kellenek, akikre az állatvédelem terén lehet számítani, ha kell, az év 365 napján – mondta el Ovádi Péter, aki arra is kitért: meghirdették az állatvédelmi szakjogász és pedagógusképzést a Pannon Egyetemen, Veszprémben.
– Azt gondolom, hogy ezek mind olyan eredmények, amelyekkel egy jó társadalom felé fogunk menni – húzta alá a kormánybiztos. Szeptember 30. és október 13. között immáron harmadik alkalommal szervezték meg az állatvédelmi témahetet a közoktatási intézményekben, amelynek célja a gyermekek szemléletformálása, ezzel kialakítva a belső motivációt a cselekvő és fenntartható állatvédelemre.
A mai kor gyermekei formálják jövőnket, ezért is fontos elsőként az ő tudásukat kiszélesíteni, empatikus képességeiket magasabb szintre emelni, ezáltal etikus állattartásra, állatvédelemre ösztönözni őket. A gyermekek játékos feladatok és kihívások, online előadások és külsős programok segítségével tanulhattak az állatvédelemről.
Az idei témahéten több mint 315 ezer gyermek vett részt 2421 közoktatási intézményből, a csatlakozók között húsz gyermekotthon is volt. A TeAdományozz! program révén több mint 32 tonna állateledel gyűlt össze, valamint a TeSétáltasd! program részeként a gyermekek szüleikkel és pedagógusaikkal együtt több mint 58 ezer kilométert sétáltak gazdátlan vagy saját kutyákkal.
Már zajlik az állatvédelmi szakemberek képzése
A Pannon Egyetem Humántudományi Karán elindult az országban egyedülálló állatvédelmi pedagógusképzés, amely magas szintű, szakirányú oktatást biztosít a pedagógusoknak. A program célja, hogy a résztvevők mélyreható ismereteket szerezzenek az állatvédelem és az állatbarát szemlélet oktatásának módszertanáról, így aktívan hozzájárulhassanak az állatvédelmi ismeretek terjesztéséhez az oktatásban és a gyermekvédelem területén. Az idei tanévben tíz jogi szakokleveles állatvédelmi szakember és öt állatvédelmi szakjogász kezdte meg tanulmányait a képzésben, továbbá térítésmentes ösztöndíjas képzésben részesül öt állatvédelmi szakállatorvos és öt állatvédelem pedagógiájában jártas pedagógus is.
A programban a hallgatók nem csupán elméleti ismereteket sajátítanak el, hanem gyakorlati tapasztalatokat is szereznek, amelyek révén képesek lesznek a modern állatvédelmi kihívások szakszerű kezelésére.
Ez hosszú távon elősegíti az állatok jólétének javítását és a társadalom szemléletváltását ezen a területen. A képzések megvalósulását a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány támogatja, biztosítva ezzel a jövő szakembereinek utánpótlását.
Állatvédelmi szakmai országjárás minden vármegyében
– Az országjárással egybekötött személyes oktatásokat vármegyeszékhelyeken szervezzük meg, támogatva azt, hogy az állatvédelemmel foglalkozó szakemberek a helyes jogi és szakmai ismeretek birtokában, egymással együttműködve hatékonyabban és szakszerűbben léphessenek fel az állatkínzással és hasonló jogsértésekkel szemben. Az első szakmai nap október 18-án, Szegeden valósult meg, majd november 27-én Veszprémben és december 5-én Debrecenben is sikeresen megrendeztük az oktatást – sorolta a kormánybiztos.
A képzések során párhuzamosan több teremben zajlanak az előadások, ahol a résztvevők – többek között jegyzők, rendőrök, hatósági állatorvosok és civil állatvédők – célcsoportjuknak megfelelő, specifikus ismereteket sajátíthatnak el. A helyszíneken 70–100 fő vesz részt, biztosítva, hogy az oktatás releváns és gyakorlatias legyen. A nagy sikerre való tekintettel 2025-ben az országjárás intenzíven folytatódik, tovább erősítve az állatvédelmi szereplők közötti együttműködést és szakmai fejlődést.
Megkezdte a kormány a szaporítók elleni fellépést
Idén a kormány betiltotta a vásárokban az kutyák és macskák árusítását, emellett a büntető törvénykönyvbe is bekerült az illegális szaporítás fogalma.
– Lépésről lépésre szeretnénk mindent megtenni az illegális szaporítók ellen, hiszen ki kell mondanunk: kétfajta út létezik. Az egyik az, hogy tenyésztőtől vásárolunk, és ezáltal tudjuk azt, hogy a társállat minden állatjóléti intézkedést betartó személytől kerül hozzánk. A másik út, hogy elmegyünk egy menhelyre és örökbe fogadunk, ahol átesünk azon a felkészítőn is, amit minden menhely egy örökbefogadás előtt megtart. A harmadik út az illegális szaporítók irányába mutat. A büntető törvénykönyvbe is beemeltük az illegális szaporító fogalmát, ezt Európában egyedülállóan tettük meg, a cselekményért öt évig terjedő szabadságvesztés is járhat – mondta a kormánybiztos.
Ovádi Péter hozzátette: a mostani kormányrendelet-módosítás azt tartalmazza, hogy az állatvásárokon kutyákat és macskákat ne lehessen árusítani.
– Gondoljunk bele: az autó hátuljából, kis ketrecekből árulták ezeket a szerencsétlen állatokat, a környezet az állatjólétnek egyáltalán nem felelt meg. Mindent meg fogunk tenni továbbra is az illegális szaporítók ellen. Sok olyan nyilvánosságra kerülő eset van, amely fel is hívja arra a figyelmet, hogy még vannak szaporítótelepek, amiket fel kell számolni. A legutóbbi nagy visszhangot kapott eset kapcsán egy külföldi nő egyik telepéről mentettük ki az állatokat civilekkel, hatóságokkal, rendőrséggel összefogva. Több mint háromszáz állatot helyeztünk el, felvetődik tehát a kérdés: ha valaki Ausztriában el van tiltva az állattartástól, ezt Magyarországon miért nem látjuk. Egy frissebb eset, hogy egy francia nő is ugyanilyen szaporítótelepet tartott itt. Kezdeményezezem – hiszen az állatjólét most a mi EU-biztosunkhoz tartozik – hogy legyen egységes adatbázis arról, kik vannak eltiltva állattartástól, hogy Magyarországon ne tudják azt folytatni, amitől a hazájukban eltiltották őket – jelentette ki az az állatvédelemért felelős kormánybiztos.
Több helyen megjelent, hogy az állattal való koldulás sem felel meg az állatjólétnek, kihasználják az állatokat anyagi haszonszerzésre. A kormánybiztos megkezdte ez ügyben a tárgyalásokat, előrelépés várható, ugyanis több polgármester támogatná e tevékenység szankcionálását, mert abban egyetértés van, hogy fel kell lépni ellene.
Szilveszterkor társállatainkért felelőek vagyunk
Az állatvédelem egyik legvitatottabb kérdése a szilveszteri tűzijátékozás szabályozása. Budapesten, az V. került jelentős részein betiltották a tűzijátékozást. Az általános szabály az: szilveszter estéjén 18 órától másnap reggel hat óráig, ahol az önkormányzat külön nem szabályozza, ott lehet tűzijátékot használni. A kormánybiztos aláhúzta: a törvényeket mindenkinek be kell tartania, ez a legfontosabb, amikor erről a kérdésről beszélünk.
– Nekünk, állattartóknak is van felelősségünk, hiszen nekünk kell gondoskodnunk az állatunk nyugodt körülményeinek biztosításáról. Az állattartóknak ez egy nehezebb időszak, búvóhelyet kell biztosítanunk az állatoknak, olyan környezetet, amely megóvja őket a hang- és fényhatásoktól. Aki pedig a szilveszteri tűzijátékozás lehetőségével él, ne kell tartania a szabályokat. Csak azon a helyen és abban az időszakban használhatják a pirotechnikai eszközöket, amikor az megengedett. Ebben az esetben talán elkerülhetők a konfliktusok is. Azt gondolom, kommunikációval nagyon sok minden megoldható. Természetesen azt szeretném, ha minél kevesebben élnének a tűzijáték adta lehetőséggel, és olyan helyeken tennék, ahol ezzel a társállatos kapcsolatrendszereket nem érintik – hangsúlyozta Ovádi Péter.
Ezen túlmenően a kormánybiztos nyomatékosította, hogy hazánkban a petárdázás jogszabályellenes tevékenység, már a birtoklása is szabálysértésnek minősül.
Azon túl, hogy jogszabálysértést követ el, aki petárdázik, nagymértékben veszélyezteti mind az emberek, mind az állatok testi épségét, egészségét. További jogszabályi előírás, hogy az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek időtartama alatt az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.
Borítókép: Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos (Fotó: Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány)
