Egyre több nemzetállam fordul szembe a brüsszeli központi migrációs állásponttal – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szombaton.
Kifejtette, ezek egyelőre leginkább a politikai nyilatkozatok szintjén, nemzetállami választások hatására, a lakosság nyomására következnek be. Így tett Olaszország, amely egyrészt albániai táborokban helyezi el a menedékkérőket, másrészt szerződést kötött Tunéziával, Marokkóval és Líbiával, hogy tartsák vissza az útnak indulni szándékozókat.
Ennek hatására 40 százalékkal kevesebb menedékkérőt regisztráltak
– jegyezte meg.
Angliában törvénybe foglalták, hogy ruandai táborokban helyezik el a menedékkérőket, de aztán a választások eredményeként a baloldal került kormányra, és visszavonták az intézkedést, pedig hatására megszűnt a Franciaország felől a szigetországba érkező migránsok áramlása.
Változhat a széljárás
A szír kérelmek elbírálását több ország felfüggesztette, Svédország pedig kilátásba helyezte, hogy 350 ezer svéd koronát ad annak, aki visszatér a hazájába. Bakondi György megjegyezte, még a németországi előre hozott választás előtt vagyunk, amelynek kimenetele szintén hatással lehet a migrációs gyakorlatra.
A főtanácsadó szólt arról, hogy a hivatalos ENSZ-adatokba csak azok a migránsok kerülnek be, akik valahogy legalizálni tudják a tartózkodásukat. Ám azt, hogy hányan vannak Európában illegálisan, vagy hogy a legálisan itt lévők közül hányan tartanak fenn kapcsolatot terroristacsoportokkal, még megbecsülni sem tudjuk.
Bakondi György kifejtette,
a szerb–magyar határon 2024 első tíz napjában 39 határsértőt fogtak el; idén ez a szám 381-re nőtt. Ebből látszik, hogy a balkáni útvonal ismét előtérbe kerül.
Tavaly a magyar és a szerb rendőrök közös fellépésének hatására az útvonal elterelődött Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia és Olaszország irányába; ez most változni látszik. A főtanácsadó megjegyezte, kérdés, hogyan teljesítenek majd az új schengeni tagok, Románia és Bulgária.
