A Gyurcsány-frakciónak és Magyar Péter pártjának szüksége van egymásra a fővárosban, hiszen külön-külön nincs többségük, így Budapest működését a jövőben is az a fajta bazári alkudozás jellemezheti, amit a tavaly év végén elfogadott költségvetés kapcsán láthattunk – mondta el lapunknak Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője.
A szakértő szerint
a legfőbb probléma ezzel az, hogy mindez a fővárosi emberek feje fölött, de legfőképpen az ő kárukra zajlik. Jelenleg úgy tűnik, hogy a DK és a Tisza Párt kénytelen megosztozni az ellenzéki érzelmű választókon, ami – más szereposztásban – a korábbi ciklusokban is látott se veled, se nélküled viszonyhoz vezet.
Zila János egyértelműnek látja, hogy a Tisza Párt az ellenzéki, baloldali térfélen tudta kiépíteni a bázisát, ennek megfelelően az ott található szavazók tetszését próbálja megnyerni, ahogy a humán és anyagi erőforrásait is azokból a forrásokból tudja megszerezni, amelyekből a korábbi kormányellenes erők.
– Ennek köszönhető, hogy olyan szereplők bukkannak fel a környékükön, mint a korábban a Momentum szekerét toló Raskó György vagy a Lengyel László-féle Pénzügykutató, és olyan személyek állnak ki mellettük, mint Havas Henrik. Ne feledjük, hogy Magyar Péter már a közélet porondján történő megjelenésekor kijelentette, hogy liberálisnak vallja magát. Nem véletlen az sem, hogy gyorsan meleg fogadtatásban és komoly támogatásban részesült a brüsszeli mainstream, valamint a külföldről finanszírozott média részéről, amely egyik percről a másikra beállt mögé – emelte ki az elemző, majd hozzátette: véleménye szerint az elsődleges cél a baloldalon jelenleg jól láthatóan az, hogy egy gyűjtőpárt mögé rendezzék az ellenzéki szavazókat, ugyanakkor Gyurcsányék még tartják magukat. Ha fennmarad ez az állapot, akkor a Tisza Párt és a DK egymásra utaltsága Budapest után országos szinten is megjelenik.
Amennyiben úgy futunk neki a 2026-os országgyűlési választásnak, hogy a Demokratikus Koalíció képes bejutni a parlamentbe, akkor valamilyen – legalább informális – jobboldallal szembeni együttműködés nagy valószínűséggel ki fog alakulni
– jegyezte meg Zila János. A szakértő szerint a többi, korábban a baloldali összefogásban részt vevő párt körében nagy túlélőkkel találkozunk.
– Ilyen a Párbeszéd, amelynek támogatottsága még soha, semmilyen kutatás szerint nem közelítette meg az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöböt, 2014 óta mégis rendre megjelennek a képviselői az Országgyűlésben. E pártok esetében tehát minden lehetséges, és mivel néhány százaléknyi szavazót még most is ki tudnak hasítani az ellenzéki tömbből, bizonyos mértékű zsarolási potenciáljuk 2026-ban is lehet – jegyezte meg az elemző.
