Nem számíthat sok jóra a bombariadók elkövetője, mutatjuk, milyen büntetés jár a terrorcselekménnyel való fenyegetésért

A lapunknak nyilatkozó szakértő tisztázta a részleteket.

A székesfhérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Nagy Norbert

– A terrorcselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt a büntető törvénykönyv – a közbiztonság elleni bűncselekmények között – nemcsak a terrorcselekmény elkövetését – valamint az erre irányuló kísérletet és előkészületet –, hanem a terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetést is külön bünteti – ismertette lapunkkal ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Ahogy azt megírtuk, a több száz hazai iskolát ért tegnapi bombafenyegetés után Gál Kristóf rendőr ezredes, az ORFK kommunikációs szolgálatának szolgálatvezetője a mai sajtótájékoztatóján közölte: terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntett miatt folytat nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Mint jelezte, ez súlyosabb büntetést jelent az elkövetőnek, illetve a büntetőeljárásban nagyobb a mozgásterük a nyomozóhatóságnak.

Ifj. Lomnici ismertette, hogy a törvény értelmében, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Továbbá a személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekménynek számít többek között a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés. A fenyegetés a fogalma szerint súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettének jogi tárgya az állam kényszer nélküli működéséhez, a közbiztonsághoz, továbbá az élethez, testi épséghez, a személyek szabadságához fűződő társadalmi érdek. A fenyegetés a tartalmát tekintve speciális az általánosan súlyos hátrányt kilátásba helyező fenyegetések között, hiszen a fenyegetés terrorcselekmény elkövetésére vonatkozik

– közölte az alkotmányjogász.

Hozzátette: ez a bűncselekmény akkor valósul meg, amikor az elkövető terrorcselekmény megvalósításának szándékát juttatja bármely formában – szóban, írásban, ráutaló magatartással, egy vagy több személy előtt – kifejezésre.

Ismertette, hogy korábban a bírói gyakorlatban többször is felmerült a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés és az ettől enyhébben büntetendő közveszéllyel fenyegetés bűncselekmény elhatárolásának kérdése. Néhány évvel ezelőtt azonban a Kúria tisztázta a kérdést, és kifejtette, hogy a komoly félelem kiváltására való alkalmasság nem a konkrét ügy sértettjének reakciójától függ, hanem azt elsősorban a fenyegetés tartalma alapján kell elbírálni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Nagy Norbert)