Folytatódik az úgynevezett óbaloldali ellenzék válsága, lassan teljesen láthatatlanná zsugorodnak a baloldali törpepártok, ahonnan egyre többen távoznak, elhagyva a süllyedő hajót. A minap Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke jelentette be, hogy kilép a pártjából. Döntését többek között azzal indokolta, hogy a párt elvesztette a létjogosultságát.
A politikusnak pedig igaza lehet, hiszen jelenleg vélhetően tíz emberből egy sem tudná megmondani Magyarországon, hogy ki is ő valójában.
De nem Kendernay az első dezertáló mostanában az LMP háza táján, októberben Csárdi Antal jelentette be, hogy távozik a pártból, illetve az országgyűlési frakcióból egyaránt. Tavaly augusztusban távozott az LMP-ből Keresztes László Lóránt, előtte nem sokkal Schmuck Erzsébet jelentette be, hogy 15 év után kilép. Ez történik manapság egy olyan formációnál, amely korábban önállóan is könnyedén megugrotta a parlamentbe kerüléshez szükséges ötszázalékos küszöböt.
Korábban is voltak már baljós jelek
A 2022-es választáson azonban már jelentkeztek az erózió jelei, a baloldali összefogás legkisebb szereplői voltak, mostanra pedig gyakorlatilag már az is kizártnak tűnik, hogy 2026 után az Országgyűlésben maradhatnak. A másik úgynevezett zöldpárt, a mérhetetlen támogatottságú, választáson pedig önállóan soha nem induló Párbeszéd is a szakadék szélén táncol. A balliberális formációból tavaly az európai parlamenti és önkormányzati választások után távozott Tordai Bence, de ravasz módon a Párbeszéd országgyűlési frakciójának továbbra is a tagja maradt.
A kilépés után Tordai az Indexnek adott interjút, amelyben arra utalt, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt párt támogatását próbálja majd megszerezni 2026-ra, hogy tagja maradhasson a parlamentnek.
Hasonló cipőben jár a korábban az „új politikai generáció” reménységének tartott Momentum is. A párt a 2017-es Nolimpia-kampánnyal tűnt fel a magyar politikai porondon, és a balliberális nyilvánosság a tenyerén hordozta, ahogyan most Magyar Péterrel is teszik. A Momentumot viszont mostanra utolérte a végzet, a tavalyi választási kudarc után Donáth Anna pártelnök lemondott, akit az alig ismert Tompos Márton követett a pozícióban.
Reménytelen lépéskényszer
Figyelemre méltó, hogy azóta a párt politikusai rendre Magyar Péterhez dörgölőznek, Fekete-Győr András, a párt korábbi elnöke a Tisza Párt október 23-i rendezvényén is feltűnt. Bár nem önszántából, de időközben Fekete-Győr távozott az Országgyűlésből, mert jogerősen elítélték hivatalos személyi elleni erőszak miatt, ami összeférhetetlen a parlamenti munkával. A káosz lett úrrá a Jobbiknál is, miután a tavalyi választási kudarcot követően Gyöngyösi Márton távozott az elnöki pozícióból, majd a pártból is.
Az exelnök egy Facebook-bejegyzésben keményen nekiment volt pártjának, azt állítva, hogy a Jobbik új vezetői szíven szúrták a néppártosodást. Ezt megelőzően a Jobbiknak is nagy jövőt jósoltak a szélsőjobboldali, gárdamellényes kapitányból a baloldallal kokettáló miniszterelnök-jelöltté vált Vona Gábor vezetésével, de miután a pártfőnök csúfosan megbukott, a Jobbik csak folyamatosan gurult a lejtőn a teljes megsemmisülés határáig.
Válság alakult ki a Demokratikus Koalíciónál is, amely talán a legtöbbet veszítette el Magyar Péter feltűnésével.
A népszerűség csökkenésének hatására többen is a pártvezér, Gyurcsány Ferenc fejét követelik. Sajtóhírek szerint összesen négy jelölt adta be a pályázatát a Gyurcsány-párt januári tisztújításához. Komoly válságot él át az egykor jelentős támogatottságú és többször is kormányon lévő MSZP is. A párt megszüntette a tiszavirág-életű társelnöki rendszert, egyszemélyi pártelnöknek pedig Komjáthi Imrét választották meg, aki teljesen súlytalan a magyar politikában.
