Balszerencséjére épp arra járt az áruház egy dolgozója, aki a ballonkabátos rém mögött azonnal megpillantotta a holttestet. Az áruház több dolgozója is üldözőbe vette, végül egy másik, közeli épületbe sikerült menekülnie Hekusnak. Majdnem nyakon csípték a dolgozók és a másik épület házmestere, de végül sikeresen meglógott. Aznap (1947. április 3-án) a lakosság közelebb állt a veszélyes férfi sarokba szorításához, mint a rendőrség.
Azonban a korábban említett tudatossága sem volt elég, egy szemfüles kereskedő miatt végül mégis lebukott. Viszont még így sem volt egyszerű dolga a rendőrségnek.
1947. november 4-én egy kereskedő riasztotta a hatóságokat, hogy egy férfi van nála, aki feltételezései szerint lopott műszert hozott neki. A helyszínre kiérkező egységek már dörzsölhették a tenyerüket, de egyelőre nem lehetett teljes az öröm. Elkapták Hekust, aki végül egészen hihetetlen módon az ügyészségi kihallgatása végén, az őrök mulasztása miatt megszökött, és taxiba tudott szállni, miután az épület első emeletéről kiugrott.
Törött lábbal menekült tovább, de ez sem akadályozta különösebben.
A Dunántúlra menekült, hogy Ausztriába szökjön, ezúttal viszont már nem volt olyan szerencsés, mint korábban.
A sors fintora, hogy a Győrbe tartó vonaton egészen véletlenül Lányi András mellé sikerült leülnie, aki az Államvédelmi Hatóság egyik nyomozója volt épp civilben.
Sztárként fogadták
Miután végleg elkapták, egyedülálló hangulat várta Budapesten, mint egy valódi bulváregyéniséget. Münnich Ferenc, az ország egyik későbbi kommunista miniszterelnöke a jó ízlés határait átlépve közös képet is csináltatott Hekussal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!