Az ukrajnai menekülteket felhasználva indítottak támadást Soros György szervezetei

Az orosz–ukrán háború kirobbanásának harmadik évfordulójához közeledve készítettünk interjút Pál Norberttel, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztossal. Mint mondta, Magyarország minden ukrajnai menekülő személy számára biztonságot nyújt. Arról a perről , amit a Helsinki Bizottság a magyar állam ellen indított, közölte: a menekültek helyzetét politikai célokra használják fel.

– A háborúpárti baloldal folyamatosan azzal vádolja a kormányt, hogy Magyarország nem szolidáris Ukrajnával, mert nem küldünk fegyvert a háborúba. Hogyan segít hazánk Ukrajnának?

– A három éve zajló háború óriási veszteségeket okoz mindkét harcoló félnek. Ebből is legfontosabb az emberi életben, az emberi tragédiákban mért veszteségek, ezért is képviseli Magyarország az első pillanattól kezdve azt az álláspontot, hogy a háborút mihamarabb le kell zárni. A magyar kormány és a magyar társadalom emellett teljes szolidaritást vállalt a háború elől érkezettekkel és példás összefogással reagált a háború kitörésekor fennálló nehéz időszakra. Segítettük a háború elől hazánkba menekülőket. Szemben a déli határunkat ostromló évi több százezer migránssal, akik több tucat országon keresztül átutazva próbálnak bejutni az EU területére, az Ukrajnából érkezők számára Magyarország az első biztonságos ország, így magától értetődő Magyarország szerepe ebben a helyzetben. Csak azokra a kritikákra reagálva itt, hogy Magyarország nem tartaná tiszteletben a nemzetközi jogot és ellenséges lenne a menekültekkel. Nos a valódi menekültválság esetén – mint az ukrajnai – szomszédos országként – Magyarország vállalja humanitárius kötelezettségeit. Az elmúlt három évben másfél millió menekülő lépett be Magyarországra, közülük pedig több mint 680 ezren fordultak a magyar hatóságokhoz vagy karitatív szervezetekhez segítségért. Több tízezren tartózkodnak jelenleg is Magyarország területén és több ezer ukrajnai gyermek jár magyar iskolába. Országhatáron kívül is komoly humanitárius segítségnyújtást hajtunk végre, legyen szó az ukrán embereknek szánt tartósélelmiszer-szállítmányok vagy orvosi eszközök átadásáról vagy akár különböző intézmények újjáépítésének támogatásáról a kijevi régióban. 

A humanitárius kiadásokon túl, amire hazánk több mint százmilliárd forintot költött, azt se felejtsük el, hogy Magyarországot mintegy 19,5 milliárd eurós gazdasági veszteség is érte a háború és a brüsszeli szankciók okozta hatások miatt.

– Sikerült az itt élő menekülteknek beilleszkedni Magyarországon? A háború lezárása után tervezik a visszatérést Ukrajnába?

– Magyarország minden ukrajnai menekülő személy számára biztonságot nyújt, az ukrán állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon, hozzáférnek egyes szociális juttatásokhoz, a magyar egészségügyhöz és oktatáshoz. Emellett több nyelvtanulást, beilleszkedést segítő programot is indítottunk. Az iskolákban például a tanrenden felül heti öt órában foglalkoznak magyar pedagógusok ukrán gyermekekkel segítve a felzárkózásukat. A magyar kormány tehát biztosította nem csak az átmeneti ellátáshoz, hanem a tartós magyarországi tartózkodáshoz szükséges feltételeket is. Az, hogy a háború után hogyan döntenek az egyes családok, az rajtuk fog múlni. Ugyanakkor a beszélgetések során nagyon gyakran azt a visszajelzést kapjuk, hogy az ukránok közül sokan honvágyból haza szeretnének térni, amint a háborús helyzet ezt lehetővé teszi, de vélhetően sokan maradni is fognak, ahogyan sok más európai országban is. Minél tovább tart a háború, vélhetően egyre többen illeszkednek be az európai társadalmakba és így végül egyre csökken a hazatérési motiváció.

– A Helsinki Bizottság beperelte a magyar államot az ukrán menekültek elszállásolásának szigorítása miatt, az ügyben ma hozott ítéletet a bíróság. Miért volt szükség változtatni a szabályokon?

– A vita onnan robbant ki, hogy tavaly nyáron a kormány szigorított a lakhatási támogatások feltételein, ezért több ezer személy számára a korábbi lakhatási ellátás megszűnt. Ezt a lépést meg kellett hozni, hiszen sokan ezt a támogatást visszaélésszerűen kezdték igénybe venni és egyáltalán nem törekedtek arra, hogy két és fél évvel Ukrajna elhagyása után végre önálló lábra álljanak, így például elmenjenek dolgozni. Itt lépett be a Helsinki Bizottság a folyamatba!

– Hogyan?

– A Helsinki Bizottság először is aktív ellenállásra buzdította a szállásra jogosulatlanná vált ukrán személyeket tavaly augusztusban, amelynek eredményeként olyan helyzetek alakultak ki, hogy nagy létszámú ukrajnai roma családok jelentek meg Kocs utcáin. Fontos itt megemlíteni, hogy a jogosulatlanná vált személyek két hónappal az átállás előtt értesültek a változásokról és 95 százalékuk – ott ahol a Helsinki Bizottság nem jelent meg – békésen elhagyta a szállásokat és megoldotta saját lakhatását. Biztos vagyok abban, hogy a maradék öt százalék is boldogult volna, ha nincs a Soros-szervezet hangulatkeltése. A Helsinki Bizottság a magyar balliberális és nemzetközi sajtót is fellármázta és bevonta ebbe az egyértelmű lejárató hadjáratba, amelynek egyetlen célja a magyar kormány támadása volt. A médiában megjelent fotókon és videókon kivétel nélkül csak nőket és kiskorúakat jelenítettek meg az utcákon, holott a kamerák eltűnése után a családfenntartó férfiak autókkal szállították a családokat egyik helyről a másikra.

Szemtanúi lehettünk olyan egészen szürreális jelenetnek is, amikor az Egyesült Államok volt nagykövete, David Pressman meglátogatta a szállásra jogosulatlanná vált személyeket, majd minden összefüggést nélkülözve Orbán Viktor miniszterelnök békemisszióját bírálta a helyszínről. Korábban nem voltak számára fontosak a szállásokon tartózkodók.

A Helsinki Bizottság a következő lépésként végigjárta az ország összes szálláshelyét és minél több jogosulatlanná vált személyt próbált rávenni, hogy indítsanak pert ellenem. Végül harminc per indult. Ezekben született ma döntés. A Helsinki Bizottság hamis vádjaival azt próbálta elérni, hogy a magyar bíróság kényszerítse a magyar államot a saját maga által hozott jogszabályok figyelmen kívül hagyására. Arra, hogy azokkal ellentétes döntést hozzon. De ennek semmilyen jogalapja nincs. Ez nyílt beavatkozás Magyarország jogrendjébe és szuverenitásába, ami ellen fel kell lépjünk. Ez az eset egyben jól illeszkedik a kormányellenes álcivil szervezetek akcióinak sorába, így nincs új a nap alatt.

– Számítottak a perre? Elégedett az ítélettel?

– Sajnos az ilyen jellegű politikai támadások nem számítanak újdonságnak számunkra. A perek és a támadások mögött Soros György által finanszírozott  álcivil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság áll. Ők nem a menekültek helyzetének javításáért dolgoznak – ha ezt tennék három év alatt lett volna lehetőségük karitatív tevékenységet végezni –, hanem a menekültek helyzetét politikai célokra, a magyar kormány támadására használják fel. Ez a szervezet finanszírozásának szinte nyolcvan százalékát külföldről, ötven százalékát pedig közvetlenül Soros Györgyhöz köthető szervezetektől kapta, hogy csak a legnagyobb támogatást nyújtókat említsem: Nyílt Társadalom Alapítványok,  Sigrid Rausing Trust, az Oak Alapítvány stb., és ezzel összhangban a globális-liberális értékek képviselőjeként évek óta támadja a magyar kormányt annak migráció- és genderellenes politikája miatt. 

Az Egyesült Államok egyik végrehajtási ügynöksége (USAID) körül kirobbant finanszírozási botrány is világosan mutatja, hogy a Helsinki Bizottság egy ideológiai alapon megrendelt politikai lejárató kampányt folytat a magyar kormány ellen, hiszen a »jogvédő tevékenységüket a USAID« közvetlenül is finanszírozza.

Az igazság ugyanakkor győzött, hiszen a magyar bíróság érdemben elutasította a vádakat. A rászorultak számára szállást biztosító rendszer szigorítása összhangban van a nemzetközi jogszabályokkal és európai gyakorlattal. A mai napon a bíróság csak eljárási okokból kérte néhány eljárás megismétlését. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Helsinki Bizottság minden igyekezete ellenére nem tudta azt elérni, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Magyarország ellen.

– Kiket érintett pontosan a szigorítás?

– Fontos leszögezni, hogy a legrászorultabb csoportok számára továbbra is biztosított állami szállás. A módosítás a nem háborús zónából érkező munkára alkalmas személyek szállástámogatását érintette. A háború ilyen mértékű elhúzódása miatt ugyanis különbséget kellett tenni aközött, hogy az Ukrajnából érkezett személy közvetlenül a háborús tevékenységgel sújtott régió egyikéből vagy a háborúval nem érintett területekről érkezett.  De aközött is, hogy van-e a családban dolgozni képes személy vagy nincs. Ez egy észszerű és arányos változtatás. Három évvel az ukrán–orosz háború kitörését követően azonban arra hivatkozni, hogy munkaképes személyek valamilyen okból kifolyólag még most sem tudnak magukról gondoskodni vagy éppen nehézséget okoz elhelyezkedniük a munkaerőpiacon és ezért a magyar államnak élethossziglan tartó eltartási kötelezettsége lenne velük szemben többszörösen is elfogadhatatlan. 

Ez az érvelés sérti általában a bérből élő embereket, de különösen sérti azokat a szülőket, akik gyermekeik nevelése mellett kemény munkával fizetésből tartják el magukat. Nonszensz az az érvelés, hogy csak azért, mert valaki egy konfliktus miatt elmenekül, ne kelljen törekednie arra egy meghatározott időt követően, hogy önmagáról gondoskodjon.

– Mikor lehet végre újra béke Európában?

– A béke megteremtése egy rendkívül összetett folyamat, amelyet számos politikai és stratégiai tényező befolyásol. A háború folytatása minden érintett számára csak további szenvedést és károkat eredményez, így elkerülhetetlen, hogy a felek felismerjék a fegyvernyugvás szükségességét. Biztató fejleményként kell megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban békepárti kormány került hatalomba, amely új lendületet ad a békefolyamat előmozdításához. Magyarország elkötelezetten támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy minél előbb eljöjjön a tartós béke, amely a térség gazdasági és biztonsági stabilitásához szükséges.

Borítókép: Pál Norbert kormánybiztos (Fotó: Bach Máté)