„Vajon ez az új út, ez a felfedezés tényleg megérdemel-e egy ilyen rangos kitüntetést? Ez az új út, az infravörös molekulárisujjlenyomat-eljárás ígéretes, de még sokat kell dolgoznunk, hogy ezt az ígéretet beváltsuk. Nagy örömömre szolgál, hogy mindezt a kutatócsapatommal és a Semmelweis Egyetem kutatóival végezhetem” – fogalmazott Krausz Ferenc, miután Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora átnyújtotta neki a Semmelweis Budapest Award elismerést.
A Semmelweis Budapest Award olyan természettudományos területen dolgozó, világszerte elismert eredményeket elérő tudósoknak ítélhető oda, akiknek munkássága új utat mutat, és az emberiség fejlődését szolgálja.
A jövő szolgálatában: egy csepp vér elég lesz, hogy a népbetegségeket féken tartsuk
A Nobel-díjas professzor 2001-ben a világon elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzusokat, már ekkor megfogalmazódott benne a kérdés, hogy mit is lehetne ezzel a felfedezéssel kezdeni. A válasz néhány évvel később, 2004-ben meg is érkezett, amikor egy tőle független kutatócsoport bebizonyította, hogy „le lehet tapogatni a fény rezgéseit attoszekundumos fényekkel”. A kutató rögtön tudta, mindezt nemcsak a fizika területén lehetne hasznosítani.
Krausz Ferenc emlékeztetett, világszerte évente több millió embert diagnosztizálnak valamilyen előrehaladott daganattal, amely számos esetben már áttétes, vagyis a gyógyulási esély nagyon kicsi. De igencsak rosszul áll a szénája a népességnek a szív- és érrendszeri betegségeket illetően vagy a diabétesz vonatkozásában is.
A világ államháztartásai évente több száz milliárdot veszítenek el azáltal, hogy egyre nagyobb arányban betegednek meg – és halnak meg – a társadalom aktív tagjai. A professzor megjegyzi, a népbetegségeket egy átfogó prevenciós programmal meg lehetne oldani, ám ezek nem csak drágák, tudomásul kell venni azt is, hogy a legtöbb ember már csak akkor fordul orvoshoz, ha a baj nagy.
Meglátása szerint ezt a problémát orvosolni tudná a vérdiagnosztika, amely nemcsak gyors, de olcsó is.
A vérdiagnosztika lényege, hogy a vérből megpróbálnak olyan jelet kinyerni, amely minden molekuláról képes információt adni: a rezgő molekulák infravörös fényt bocsátanak ki, ezt pedig az attoszekundumos méréstechnikával letapogatják, így a vér molekuláris összetételének változásait is le tudják követni, ezzel pedig képesek egy súlyosabb betegség korábbi diagnosztizálását elősegíteni. De nemcsak a súlyos, daganatos betegségeket képes előre jelezni a vérteszt, hanem például a prediabéteszt is. Ez azt jelenti, ha a vérben prediabéteszre utaló változást találnak, egy egyszerű életmódváltással elkerülhető lesz az amúgy visszafordíthatatlan diabétesz.
A Nobel-díjas fizikus szerint ha a számításaik helyesek, akkor a vizsgálat 10-20 euróba kerülhet majd, ez pedig széles körben teszi elérhetővé.
Néhány éven belül új alapokat kap az orvoslás
– A történet öt évvel ezelőtt kezdődött Krausz Ferenccel, aki a krónikus, civilizációs betegségek diagnosztikáját szeretné megreformálni, és egy megfizethető, széles körben alkalmazható vizsgálat bevezetésével – fogalmazott lapunknak Merkely Béla. Felidézte, amikor a professzorral elkezdték a közös munkát, megfogalmazódott bennünk az a kérdés, hogyan lehetne megfékezni korunk egyik leggyakoribb népbetegségét, a szív- és érrendszeri betegségeket, például az infarktust.
Kiemelte, a Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) munkáját az egyetemmel és munkatársaival közösen létrehozott Neumann János Adattudományi Intézet segíti. – Egy infarktusos beteg ellátása során számtalan szövődmény van, a hirtelen szívhalál mellett számolnunk kell az elvesztett szívizomzattal is, amelyet már sosem tudunk visszahozni. Ez pontosan az a helyzet, amikor egy korai diagnózis, a vérdiagnosztika segítene mindezt elkerülni – fogalmazott.
A rektor kifejtette, a kutatás során a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika betegeinek mintáit hasonlítják össze egészséges emberek mintáival, de ezzel párhuzamosan zajlanak a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatások is, ilyen a nem-kissejtes tüdődaganat, ami ugyancsak népbetegség Európában.
– Bízunk benne, hogy a Neumann János Adattudományi Intézettel, amelyet közösen hoztunk létre Krausz Ferenccel, komoly mennyiségű adat birtokában, igencsak hasznos eredményeket hoz majd, és néhány év múlva vagy legkésőbb egy évtizeden belül nagy előrelépést tudunk tenni a betegségek korai diagnózisát illetően – fejezte ki reményeit Merkely Béla.
