Egy lengyel sajtóban megjelent cikk a VSquare nevű portál állítására hivatkozva állította, hogy arcfelismerő szoftverrel ellátott térfigyelő kamerákat telepítettek hazánkban.
A kegyelmi ügy kapcsán Varga Judit és Novák Katalin lemondásáról azt terjesztették, hogy valójában a miniszterelnök csalta csapdába a két női politikust, hogy meg tudjon szabadulni tőlük. Ez nyilvánvaló blődség
– szögezte le.
Az antiszemitizmus és rasszizmus fake newsra egy német nyelvű forrás szolgáltat példát, ugyanis a Neue Züricher Zeitung szerint a magyar kormány antiszemita célzásokkal támadta Soros Györgyöt. Az igazságszolgáltatás témakörében a La Repubblica írta Kovács Zoltán államtitkár kijelentéséről, hogy hazugság, mert hazánkban 2010 óta az Orbán-csápok szétterjedtek a magyar bíróságokon.

Ki áll a fake newsok mögött?
Boros Bánk Levente arról is beszélt, hogy megnézték, kik és hogyan terjesztik az álhíreket. A rossz hírek általában magyarországi forrásokból származnak, ezek jellemzően a magyar ellenzék európai parlamenti képviselői, akik feljelentették Magyarországot és a magyar kormányt az Európai Parlamentben (EP) és az Európai Bizottságban (EB).
A vádakat visszhangozták az ellenzéki és a nemzetközi sajtóban, melyekből politikai feljelentések keletkeztek, ezek adták többek között a hazánk ellen indított eljárások alapjait.
Emellett van egy másik, jól összehangolt, hálózatszerű működésen alapuló közeg. A Transparency International jelentéseit a hazai, magukat függetlennek tartó szerkesztőségek tárják a nyilvánosság elé, miközben kinőttek nemzetközi együttműködések is. Erre példa a Szuverenitásvédelmi Hivatal által bemutatott, kelet-európai szerkesztőségeket magában foglaló The Eastern Frontier Initiative, illetve a VSquare, melynek magyarországi lába az Átlátszó és a Direkt36, valamint a harmadik példa a Lakmusz, amelyet a 444 égisze alatt működik. A Lakmuszt az EU bizottsága bízta meg a magyarországi Facebook-tartalmak tényellenőrzésével, kiegészítve más NGO-kkal, például a Mérték Médiaelemző Műhellyel, amely aktivistaként is jelen van Brüsszelben. A nemzetközi sajtó a hazánkban jelen levő NGO-k segítségével csatornázza a híreket Brüsszelbe, de az NGO-k közvetlenül is gyakorolnak nyomást, például véleményeket fűznek az EB jelentéseihez.
Ezek a szervezetek véleményklímát alakítanak ki, a nemzetközi és a brüsszeli közvélemény előtt, Magyarország rossz hírét keltve
– mutatott rá Boros Bánk Levente.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!