Magyar Péter már novemberben is határozottan tagadta, hogy bennfentes kereskedésben vett volna részt, ám egyre több jel mutat ugyanabba az irányba: az újdonsült baloldali politikus már akkor sem mondott igazat.
Ahogy lapunk beszámolt róla, több ember, köztük Magyar Péter tevékenysége kapcsán is bennfentes kereskedelem miatt vizsgálódik a Magyar Nemzeti Bank egy 2023-as részvényügylet miatt – írta csütörtökön reggel az Index a saját forrására hivatkozva.
Azóta a Magyar Nemzet kiderítette:
Vogel Evelint az ügyben már meg is hallgatták,
így érthetetlen Magyar Péter feszült, mindentől elzárkózó tagadása.
Magyar Péter volt barátnője volt az, aki egy kiszivárogtatott hangfelvételen említette meg, hogy a Tisza Párt elnökének tetemes, kilencvenmillió forintos vagyona van részvényekben, amelyekhez olyan módon jutott hozzá, ahogyan szabályos keretek között lehetetlen lett volna.
Magyar határozottan tagad, de gyűlnek a bizonyítékok
Magyar Péter kategorikusan kijelentette, hogy nem vett részt bennfentes kereskedelemben, tette ezt nem csupán a napokban elhíresült Partizán-interjúban, amelyben láthatóan nagyon érzékenyen érintette az ellene felhozott vádakkal kapcsolatos kérdés.
A Tisza-elnök egy korábbi, 2024. novemberi sajtótájékoztatón szintén határozottan tagadott, amikor megkérdezték tőle, hogy részt vett-e ilyesmiben, és hogy erről tudhat-e Vogel Evelin.
Magyar azt mondta:
Egy évig együtt voltunk, hogy milyen mondatok hangoztak el, arról fogalmam sincs.
De azt kijelentette, hogy ő soha nem volt érintett bennfentes tőzsdei kereskedelemben.
Magyar mentegetőzése a videón 1 óra 57 perc 45 másodpercnél kezdődik, és ide kattintva visszanézhető, de mutatjuk külön is:
Óriási koppanás lehet az ügy vége
A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy vajon mi várhat Magyar Péterre, amennyiben bizonyosságot nyer, hogy bűncselekményben vett részt – a teljes cikk ide kattintva elérhető.
A jogi részletek kapcsán kérdésünkre ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kiemelte, hogy a bennfentes kereskedelmet az uniós jog is tiltja. A piaci visszaélésekről szóló irányelv minden tagállam számára kötelezővé teszi, hogy fellépjen a bennfentes kereskedelemmel szemben és legalább a súlyosabb esetekben bűncselekménynek minősítse az ilyen visszaélést.
Aki bennfentes, vagyis belsős információ felhasználásával saját vagy más nevében ajánlatot tesz, ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, vagy ezeket visszavonja, módosítja, bűncselekményt követ el. Lényegében ugyanez a helyzet, ha valaki a bennfentes információt üzletelés céljával másnak átadja.
A törvény alapesetben három évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba, súlyosabb esetben öt év a maximum – például akkor, ha az érintett ügyletek értéke nagy, vagyis meghaladja az ötvenmillió forintot.
Bennfentes kereskedelem
