Immár 18. alkalommal rendezik meg Magyarországon a házasság hetét február 10–16. között, amelynek célja, hogy a házasság értékeire irányítsa a figyelmet.
A házasság mint a társadalmi kapcsolatok egyik legjellemzőbb formája a gyermekvállalás szempontjából is felértékelődött az utóbbi évtizedben – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből. A 2014-ben bevezetett családtámogatási rendszer hatására
2015 óta jelentősen nőtt a házasságban született gyermekek aránya. Míg tíz éve minden második gyermek házasságon kívül született, addig 2024-re ez az arány 25 százalék alá csökkent.
Az ENSZ adatai szerint Magyarország a 9. helyen áll az EU27-ek között a teljes termékenységi arányszámban. A 2011-es mélypont (1,23) után 2021-ben a csúcsot (1,61) érte el az ország, azóta enyhe csökkenés figyelhető meg.
A házasságkötési és gyermekvállalási kedvet jelentősen befolyásolja a gazdasági helyzet, a kulturális környezet és a szülőképes korú nők számának csökkenése. Gary Becker Nobel-díjas közgazdász szerint a házasság is a komparatív előnyök maximalizálásán alapul. Az európai trendek azt mutatják, hogy a stabil munkahellyel, illetve magasabb jövedelemmel rendelkező férfiak nagyobb eséllyel élnek házasságban. Emellett a kontinensen jelentős hatás az is, hogy a nők alacsonyabb jövedelme nagyobb akadályt jelent a házasságkötésre, mint a férfiaké.
A 2011–2021 közötti időszakban az Eurostat adatai szerint Csehország után hazánkban nőtt a második legnagyobb mértékben a termékenységi arányszám, ami a családtámogatási intézkedések sikerét is igazolja.
