Baloldali korrupciós hálózat: kulcsszerepben Gyurcsány Ferenc egykori bizalmi embere

Bár a USAID-pénzcsapokat a Trump-adminisztráció elzárta, a magyarországi balliberális médiumok nem maradnak pénz nélkül. Brüsszel egy sajátos megoldással évek óta finanszíroz neki kedvezően tudósító portálokat hazánkban. Ismét felbukkant Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter volt tanácsadója, aki már az amerikaiaknak is segített az utalásokban.

Polyák Gábor Forrás: YouTube

Leleplezték a héten a brüsszeli pénzcsapok működését azok a baloldali európai parlamenti képviselők, akik az elapadó washingtoni forrásokat uniós pénzekkel pótolnák ki. Ugyanis részletes listát közöltek azokról a programokról, amelyeken keresztül már ma is fizetik magyarországi aktivistáikat és médiumaikat. Amint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a kezdeményezők egyaránt növelnék a CERV, az ESF+, a Horizon Europe, az Erasmus+, a Creative Europe, az EIDHR, az NDICI, a LIFE és az AMIF nevű, jelenleg is futó brüsszeli programok forrásait. 

Brüsszel egy sajátos módszerrel, csoportosan fizeti ki a számára kedves médiaszereplőket. 

A megoldás lényege, hogy nem egyenként, hanem konzorciális keretek, nemzetközi együttműködések keretében finanszírozzák a brüsszeli véleményt visszhangzó médiumokat. 

Egyike az említett konzorciumoknak a Limenet (Local Innovative Media in Europe Network), amelyben egy belga, egy lengyel és egy litván szereplő mellett két magyar szervezet is feltűnik. Az 1 464 300 euró értékű, azaz közel hatszázmillió forintos projektben az említett öt központi szervezet nyolcvan helyi médiumnak juttat pénzeket, méghozzá összesen 720 000 eurót. A projekt összértékének fele tehát vélhetően a pénzosztókat gazdagítja. 

Ez a modell kísértetiesen hasonlít a David Pressman vezette amerikai nagykövetség által Magyarországon folytatott pénzosztásokra, amelyeknél az Ökotárs mellett a Mérték Médiaelemző Műhely felügyelte a médiumok kiválasztását. Nincsenek véletlenek: utóbbi aktivistacsoport a Limenet szereplői között is feltűnik.

A Soros-pénzekből is rendszeresen részesülő Mérték vezetője Polyák Gábor, a 2022-es baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője, aki 2010 előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki hivatalának tanácsadója is volt. Emlékezetes, hogy Polyák 2023-ban külön is találkozott Samantha Powerrel, az USAID vezetőjével, és David Pressmannel. Mindez egy évvel azután történt, hogy Polyák a 2022-ben elbukott, külföldről finanszírozott ellenzéki összefogás munkáját segítette.

Polyák Gábor volt az is, aki Orbán Balázsnak a politikai szerepvállalása miatt nem adott volna doktori címet. Polyák munkáltatója ugyanakkor közleményben határolódott el megnyilvánulásától. Megszólalt a szintén az ELTE-n oktató Hack Péter alkotmányjogász is, aki a kommunista időkhöz hasonlította Polyák és társai diszkriminatív követelését a miniszterelnök politikai igazgatójának eljárásból való kizárására.

A Limenet másik szereplője a Centre for Sustainable Media, azaz a Fenntartható Médiaközpont Korlátolt Felelősségű Társaság. 

A 2023 júniusában létrehozott vállalkozás többségi tulajdonosa a korábban sok évig a Soros-portálnál, a 444-nél lapigazgatóként dolgozó Erdélyi Péter.

Erdélyi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy botrányos körülmények között távozott korábbi munkahelyéről. Ahogy arról a Magyar Nemzet 2023-ban beszámolt, az év tavaszán tömeges felmondás kezdődött a 444-nél, miután vizsgálat indult a lap egyik középvezetője ellen, akit állítólag többen is munkahelyi zaklatással vádoltak. Bár a vizsgálat felmentette Erdélyit, az eljárás hibákat és konfliktusokat tárt fel, a lap működését gyorsan átszervezték, hat ember pedig úgy döntött, máshol folytatja a karrierjét. Arról pedig a Media1 írt akkoriban, hogy Erdélyi Péter eddigi lapigazgató már csak külsős tanácsadóként tevékenykedik a 444 és a Lakmusz portálokat kiadó Magyar Jeti Zrt.-nél. 

Az ügyben a Népszavának a Magyar Jeti vezérigazgatója, Kardos Gábor szintén 2023-ban kifejtette, a szerkesztőség nyugodt munkája érdekében túl vannak az átszervezéseken, a konfliktusaik feloldását célzó további átalakítások érzékenyre tervezett folyamatát megkezdték. Erdélyi Péter szerepéről szólva pedig azt mondta, segít abban, hogy a portál pályázati pénzekhez jusson. Emlékezetes, hogy Brüsszel már korábban is komoly összegekkel segítette a 444 és a Lakmusz kiadóját.

A következő napokban folytatjuk azon magyarországi médiumok bemutatását, amelyeket különböző programokon keresztül pénzelnek az uniós bürokraták, és amelyek gyakorlatilag kizárólag a brüsszeli álláspontot visszhangozzák.