
(Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.148)
Gertrudis alighanem képes lett volna megtámadni két apródját, de vajon Jászai Mari is megtette két színinövendékkel vagy valaki rossz fényben akarta őt feltüntetni? Hogy erre választ kapjunk, látnunk kell az embert a szerepei mögött! Ahogy a bírónak is át kellett látnia Gertudis maszkján.
Nehéz gyerekkor
A nemzet tragikája Krippel Mária néven látta meg a napvilágot egy nyolcgyerekes, csonka család tagjaként 1850. február 24-én a Komárom-Esztergom vármegyei Ászáron. Édesanyját hamar elvesztette. Ács édesapja éjt nappallá téve dolgozott, hogy legyen mit a tejbe aprítaniuk, ugyanakkor szigorúan, olykor az erőszakot sem megvetve nevelte a gyerekeit. Ráadásul az új asszony, akit a házhoz vitt, gyakran szította a dühét ellenük.
Mária már pici gyermekkorában szolgálónak állt, hogy minél kevesebbet legyen otthon, de sorsa nem fordult jobbra.
Szalmán aludt. Már amikor a haját rágó patkányok és gazdái hagyták, és nem ébresztették fel éjnek idején. Egyetlen örömét a könyvek jelentették, miután autodidakta módon megtanult olvasni. Elemibe a győri Szent Orsolya-zárdába járt. A 16 éves Mária markotányosnő lett a königgrätzi csatában, és ugyanebben az évben került első színitársulatával Székesfehárvárra. Játszott Budán és Kolozsvárott is.
Fiatalkorában volt egy kérője, akivel együtt az édesapja nagyon megverte, amikor kijelentette, hogy nem szakít a színészettel.
A pokoli gyerekkort pokoli fiatal kori évek követték, de asszonyként sem lett boldogabb, sőt! 1869-ben ment hozzá Kassai Vidor színészhez. Hogy mit tett a férje az ország legnagyobb tragikájával, az kiderül a visszaemlékezéseiből, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz:





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!