Kiderült, mit gondolnak a magyarok a digitális állampolgárságról

Idén januárban megszűnt az ügyfélkapu, a változás nagy nyertese pedig az Ügyfélkapu+ lett, amelyet a magyarok nagy része választott az online-ügyintézésükhöz. Az Ügyfélkapu+ és a DÁP mobilalkalmazás felhasználói egyaránt elégedettségükről számoltak be a változást követően.

Az ügyfélkapu 2025. januári megszűnéséről értesülő felnőttek 45 százaléka választotta az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, és további 10 százalék tervezte azt választani, ugyanakkor a digitális állampolgárság (DÁP) alkalmazását ugyanennek a felhasználói körnek csupán 14 százaléka választotta, illetve 13 százaléka tervezte választani – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának a váltást követő időszakban, a hazai felnőtt lakosság körében végzett primer kvantitatív kutatása szerint.

(Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Pesti Tamás)

A hazai e-ügyintézési szolgáltatások megújításának egyik fontos állomásaként 2025. január 15-től kizárólag a kétfaktoros azonosítást biztosító Ügyfélkapu+ és a Digitális állampolgárság programhoz (DÁP) kapcsolódó okostelefonos alkalmazás (DÁP-alkalmazás) használható, az e-ügyintézési szolgáltatások igénybevételéhez. Ezzel egyidejűleg megszűnt a korábban széles körben elterjedt és használt azonosítási szolgáltatás, az ügyfélkapu.

Az egyfaktoros, azaz felhasználónév és jelszó megadását igénylő ügyfélkapus azonosítás fejlettebb technológiai megoldásokkal történt kiváltása mérföldkövet jelent a hazai e-ügyintézés történetében, hiszen nemcsak modernebb, a mai biztonsági elvárásokhoz jobban illeszkedő azonosítási megoldásokat érhetnek el a felhasználók, hanem az applikáción keresztül további kényelmi szolgáltatásokat is (pl. rendőri igazoltatáshoz szükséges dokumentumok, digitális aláírás, időpontfoglalás stb.) igénybe vehetnek.

Hatékony kommunikáció a változásokról

A felnőtt lakosság kétharmadát érintette a váltás, azaz ennyien nyilatkoztak úgy, hogy a szolgáltatás megszűnését megelőzően rendelkeztek ügyfélkapuval. Az új azonosítási szolgáltatások közül a válaszadók 28 százaléka az ügyfélkapu kivezetését megelőzően is használta már az Ügyfélkapu+ szolgáltatást, azaz több mint kétharmaduk (68 százalék) ezt a szolgáltatást 2025 januárját megelőzően nem vette igénybe. A DÁP mobilalkalmazással csak a megkérdezettek kilenc százaléka rendelkezett az ügyfélkapu januári kivezetését megelőzően.

Az ügyfélkapus azonosítás megszűnéséről és a helyébe lépő új szolgáltatások bevezetéséről a válaszadók 88 százaléka értesült. A változással kapcsolatos kommunikáció hatékonyságát jelzi, hogy az ezzel kapcsolatos információk olyanokhoz is eljutottak, akik egyik azonosítási megoldással sem rendelkeztek az adatfelvétel időpontjában.

Az e-ügyintézési szolgáltatások továbbfejlesztése szempontjából kardinális kérdés, hogy a felhasználók melyik újonnan felkínált azonosítási megoldás felé orientálódnak, ezért azt is megkérdezték, hogy a két lehetőség közül melyiket választották, illetve melyiket tervezték választani a felmérés időpontjában.

Azok között, akik értesültek az ügyfélkapu megszűnéséről, az Ügyfélkapu+ szolgáltatást 45 százalék választotta, és további tíz százalék tervezte választani, vagyis 55 százalék tette le a voksát a pillanatnyilag egyszerűbbnek és kényelmesebbnek tűnő megoldás mellett.

A DÁP-alkalmazást az Ügyfélkapu+-hoz képest számottevően kevesebb felhasználó találta vonzó alternatívának: a váltás szükségességéről információval rendelkezők valamivel több mint negyede (27 százalék) választotta (14 százalék), illetve tervezte választani ezt a megoldást (13 százalék). Ennek részben az lehet az oka, hogy a DÁP-alkalmazás regisztrációjához fel kell keresni egy kormányablakot, míg az Ügyfélkapu+ esetében erre nincs szükség. Az érintettek közel kétharmada tehát eddig sem választotta és a jövőben sem tervezi választani a DÁP-alkalmazással történő azonosítást.

Kevesen kértek segítséget

A felmérés során azt is megkérdezték, hogy a válaszadók az átállással összefüggő ügyekben felkeresték-e a 1818-as hívószámon elérhető kormányzati ügyfélvonalat. 

Az adatok szerint a felhasználók alig öt százaléka élt ezzel a lehetőséggel, közel kétharmaduk (63 százalék) viszont annak ellenére sem, hogy ismeri ezt a szolgáltatást, további 29 százalék pedig nem is ismeri a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást és ügyintézési lehetőséget is éjjel-nappal biztosító állami szolgáltatást. 

A 1818 szolgáltatásait igénybe vevő, az összes megkérdezett mindössze öt százalékát képviselő 45 fős csoport tagjainak többsége (69 százalék) inkább vagy teljes mértékben elégedett volt a kormányzati ügyfélvonal szakmai felkészültségével, és csupán 12 százalékuk értékelte legfeljebb elégségesre annak szolgáltatásminőségét.

Jelentős elégedettség

Az átállás technikai részleteinek és egyszerűségének megítélése megosztotta a válaszadókat. A többség (55 százalék) inkább vagy teljesen elégedett volt a folyamat egyszerűségével, illetve technikai részleteivel, ám az emberek csaknem ötöde (19 százalék) legfeljebb elégségesre, míg közel negyede (24 százalék) közepesre értékelte a váltásnak ezt a dimenzióját.

Grafika: Századvég

Még erőteljesebben polarizálódtak a vélemények a kormányzati tájékoztatás minőségével kapcsolatban: az érdemi választ adók kisebbsége (40 százalék) értékelte ezt a dimenziót legalább négyesre, míg ötödük legfeljebb kettes, további ötödük pedig hármas osztályzatot adott a kormányzati tájékoztatás színvonalára.

Grafika: Századvég

Utoljára azt szerették volna megtudni az érintettektől, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelve, mennyire elégedettek az új azonosítási szolgáltatásokkal attól függően, hogy melyiket választották. 

Az Ügyfélkapu+ szolgáltatást már használó (a teljes sokaság 45 százalékát alkotó) válaszadók 63 százaléka inkább vagy teljes mértékben elégedett ezzel a szolgáltatással, 17 százalék foglalt el semleges pozíciót, és csak minden tizedik érintett volt inkább vagy teljes mértékben elégedetlen az Ügyfélkapu+-szal.

A DÁP-alkalmazást már használó (a teljes sokaság 14 százalékát kitevő) válaszadók 60 százaléka inkább vagy teljes mértékben elégedettnek vallotta magát az applikációval, 20 százalék közepesre értékelte azt, további nyolc százaléknak pedig inkább vagy egyáltalán nem nyerte el tetszését az alkalmazás.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)